Egy sztrájk jelentősségét kétféle kritérium alapján lehet megítélni, az egyik az abban részt vevő dolgozók száma, a másik a munkabeszüntetés okozta károk hatása - mondta a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az, hogy mekkora hatása van egy sztrájknak, attól függ, hogy hány vonat áll le, hányan nem tudnak eljutni a munkahelyükre, a nemzetközi statisztikákban ugyanakkor a kieső munkaórák számát vizsgálják - tette hozzá Neumann László.

Tóth András, az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa úgy véli: bár a LIGA Szakszervezetek országos sztrájkot hirdetett, de csak 15-20 ezer dolgozó vett részt a munkabeszüntetésben, annak hatása azonban jóval nagyobb volt, hiszen a vonatközlekedés leállításával megbénult az ország fele.

Azért vált országossá mégis a sztrájk, mert olyan kérdés kapcsán hirdették meg, amely a magyar politika kellős közepébe vág, amelyben a magyar politika is megosztott - fűzte hozzá Tóth András.

Nem nehéz a dolguk

Nemcsak Magyarországon kapnak állami vagy uniós pénzeket szakszervezetek, "viszont azt szokták mondani, hogy ha ez átlátható módon történik, és a célok nyilvánvalóak", akkor nincs nagy baj - mondta Neumann László, az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa.

Tóth András, az intézet főmunkatársa hozzátette: ugyan Magyarországon egy szakszervezet a kormány ellen hirdetett sztrájkot, és öt másik érdekvédelmi szervezet is demonstrációt szervezett ugyanezzel a céllal, de biztos, hogy működésük nem problémamentes.

Tóth András szerint nem az a gond, hogy a szakszervezetek "lefekszenek a kormánynak", hanem, hogy "könnyen meg tudnak élni", vagyis legitimitásuk és működésük jelentős része biztosított.

Politikai állásfoglalások

Az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa elmondta: a magyar szakszervezetek fő működési terepe az Országos Érdekegyeztető Tanács, és az ottani, folyamatos politikai véleménynyilvánítás, ehhez képest jóval kevesebb energiát fordítanak a munkavállalók megszervezésére.

"Lehetséges, hogy a jelenlegi szakszervezeti vezető réteg igazándiból abban érdekelt, hogy az érdekegyeztető tanácsban országos politikai kérdésekben állást foglaljon, hiszen az adja a szervezeti létezésének az anyagi bázisát, és kevésbé érdekelt abban, hogy valójában a munkavállalók csatlakozzanak a szakszervezetekhez" - véli Tóth András.

A biztos pénz kényelmessé tesz - fűzte hozzá az MTA Politikai Tudományok Intézetének főmunkatársa.