A tárgyalássorozat idén májusban kezdődött. A Fővárosi Bíróság elé Kulcsár Attila elsőrendű vádlott mellett 21-en ültek a vádlottak padjára.

A rendkívül szövevényes, 1998-ra visszanyúló ügy nyomozása során 55 ezer oldalnyi irat készült. Az ügyészség szerint a vádlottak 6 év alatt 23 milliárd forintot mozgattak meg, de a tényleges kár végül csak 2 milliárd forint lett.

Az elsőrendű vádlott - egyedüliként - elismerte bűnösségét, hozzátéve, hogy megbánta tettét. Kulcsár Attila a K&H Equities munkatársaként követte el a bűncselekményt.

Kulcsár elismerte bűnösségét

A piramisjátékhoz hasonlóan, az ügyfelek tudta nélkül fektetett be pénzt külföldön, szerződéseket hamisított, miközben egyes kitüntetett ügyfeleknek kiemelkedő hasznot biztosított. Ezt az álbróker - vallomása szerint - a bank felső vezetőinek utasítására tette.

A vádlottak között van Kerék Csaba, a Britton Kft tulajdonosa, Rejtő E Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Csuka László, a K&H Equities Rt. vezérigazgatója, és több munkatársa, Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő egyik volt vezetője, Garamszegi Gábor, aki a Betonút Rt vezetői közé tartozott és Forró Tamás újságíró.

Vita és feszültség

Amikor a tárgyalás megkezdődött, a bíróság úgy vélte, 2008 első felében elsőfokú ítélet születhet. A nyomozás során feszültség alakult ki a rendőrség és az ügyészség között, a Fidesz és az MSZP hónapokig vádolta egymást érintettséggel, bár ez végül nem igazolódott.

Elsodorta azonban az ügy például Bácskai Jánost, a maffiaellenes központ egykori vezetőjét, akit azzal gyanúsítottak, hogy segíteni próbált Kulcsár Attilának. Molnár Csaba, az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetője a K&H ügyben nyomozott, majd megvádolták, hogy egy pénzváltótól néhány ezer forintos ajándékokat fogadott el, aminek fejében államtitkokat adott át. Bár az alezredest felmentették, a megismételt eljárásban már a nyomozás közben elkövetett szabálytalanságokkal gyanúsították meg. Molnár Csaba az eljárás vége előtt távozott a rendőrségtől.

Az ügy egyik mellék, bár nem mellékes szereplője az a férfi, akit Szász Károly megverése miatt ítéltek el. A PSZÁF egykori elnökének 2003-as bántalmazása robbantotta ki végső soron a botrányt, hisz a felügyelet visszaélésekre bukkant a Pannonplast részvényvásárlása ügyében, amelyben a K&H Equities is érintett volt.