Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Lendvai: Sólyom megbélyegzett sok százezer szavazót

Az MSZP frakcióvezetője szerint Horn Gyula volt miniszterelnök kitüntetésének megtagadásával nemcsak a hetvenöt éves politikust bélyegeztek meg azzal, hogy az alkotmányos értékrendet veszélyezteti, hanem mindenkit, aki korábban rá szavazott.

Azok nevében szólunk, akik eddig úgy gondolták, hogy az ő döntésük, amelynek következtében Horn Gyula meghatározó politikai szerephez jutott, nem áll ellentétben az alkotmányos értékrenddel - közölte Lendvai Ildikó.

Hozzátette: Horn Gyula 1994-ben úgy lett miniszterelnök, a rendszerváltozás óta a legnagyobb kormánytöbbség élén, hogy a múltját mindenki ismerte.

Ha most az ő egykori választói azzal szembesülnek, hogy a köztársasági elnök állásfoglalása szerint, az ő választásuk szemben állt az alkotmányos értékrenddel, akkor a sérelem nem egy embert, egy hetvenöt éves politikust ért, hanem mindenkit, aki szerint az alkotmányos értékrendből nem az következik, amit az államfő levont - mondta a frakcióvezető.

Lendvai Ildikó kijelentette: 1956-ban Horn Gyula a rossz oldalon állt; nem a karhatalmistáknak volt igaza, az elmúlt húsz évben viszont mindent megtett a demokratikus rendszerváltozásért.

Úgy vélte, ha egy egész életutat tesznek mérlegre, akkor Magyarország múltjában és jelenében nemigen akadna ember, akinek nincsenek történelmi tévedései.A Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán jelentette be, hogy Sólyom László államfő nem írja alá Gyurcsány Ferenc kormányfő kezdeményezését Horn Gyula kitüntetéséről.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban levélben javasolta Sólyom László köztársasági elnöknek, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.

A kormányfő a Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetés adományozására tett javaslatot.

"Miniszterelnök Úr az előterjesztést Horn Gyula számos érdemével indokolja, a nyolcvanas évek közepétől a jelenkorig terjedő időből. Ezeket nem áll szándékomban vitatni. A kitüntetési előterjesztés vizsgálatát azonban nem lehet csupán az előterjesztésben megnevezett indokokra korlátozni, hiszen az erre szorítkozás nem biztosítaná, hogy a kitüntetés adományozása valóban összhangban legyen az alkotmány értékrendjével" - írta Gyurcsány Ferencnek címzett levelében az államfő.

"Vagyis a köztársasági elnöknek nem egyes elszigetelt érdemeket kell minősítenie, hanem arról kell gondoskodnia, hogy a kitüntetés adományozása ne sértse az alkotmány értékrendjét" - közölte az államfő.

Sólyom László szerint ezért vizsgálni kell a kitüntetésre javasolt ember "érdemességét". Ennek során az államfő által alkalmazható mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje.

Az alkotmány alapértékei azok a célkitűzések, amelyeket az 1956-os forradalom és szabadságharc célul tűzött ki. Az 1956-os forradalom tagadása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének tagadása. A forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető - írta a köztársasági elnök.

"A forradalom ötvenedik évfordulóján tartott összes beszédemben figyelmeztettem arra, hogy nem lehet egyszerre Kádár örökösének és '56 örökösének lenni. Nem kaphatja meg Horn Gyula ugyanazt a kitüntetést, amelyet Király Béla megkapott" - szögezte le Sólyom László.

Az Alkotmánybíróság az alkotmány értékrendjével ellentétes tevékenységnek értékelte a karhatalmi alakulatban való szolgálatot 1956-1957-ben. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság 1997-ben megállapította, hogy Horn Gyula 1956-957-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot - emlékeztetett az államfő.

"Horn Gyula a forradalom 50. évfordulója alkalmából azt nyilatkozta a Die Welt című napilapnak, hogy a felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. A pufajkás osztagban ő a törvényes rendet védte.
Az 56-os forradalom ilyen minősítése ellen már tavaly decemberben, az 1956. december 8-i sortűz áldozataira emlékezve felemeltem szavam Salgótarjánban" - tette hozzá.

"Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeiről való állásfoglalás is. Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem" - közölte Sólyom László.

Címlapról ajánljuk
Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Klímaküzdelem – Szép lassan szembefordult az olajországokkal Kína

Az olajországok ismét lefékezték az ENSZ klímatárgyalásait – eről beszélt az Inforádióban Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadója. A júniusban Bonnban rendezett egyeztetéseken több kulcsfontosságú kérdésben sem született megállapodás, miközben figyelemre méltó geopolitikai változásként látszik, hogy Kína egyre inkább a nemzetközi klímaegyüttműködés fenntartása mellett lép fel.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×