Bihari Mihály elmondta: tavaly júniusban fogtak hozzá az alkotmánybírák az első tervezet tárgyalásához, de viták során alakult, változott az előterjesztés. Hozzátette: volt, hogy két-három hét telt el egy-egy újabb tervezet tárgyalása között és az újabb előterjesztés lényegesen más volt, mint az azt megelőző.

Arra a kérdésre, hogy miért húzódott el ilyen sokáig a tavaly márciusban benyújtott köztársasági elnöki alkotmányértelmezési beadvány ügyében a határozathozatal, Bihari Mihály azt mondta: ez a témakör ilyen formában először került az Ab elé, csak a '90-es évek elején foglalkozott vele röviden a testület, de akkor sem kimerítően. Emellett négy új alkotmánybíró lépett be a testületbe és az újonnan érkezők később kapcsolódtak be a tavaly júniustól tárgyalt témába.

Tájékoztatása szerint a köztársasági elnök az alkotmány következő mondatát kérte értelmezni: "a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket". Sólyom László államfő emellett kérte a kegyelmezési joggal kapcsolatos rendelkezés értelmezését is.

Bihari Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmányban a kitüntetésekről az előbb említett mondaton kívül több szó nem található. Hozzátette: általában nem is jellemző az, hogy alkotmányokban ennél részletesebb kitüntetési eljárás vagy tartalmi kérdés legyen. Mindezek alapján nehéz volt úgy értelmezést adni, hogy az valóban értelmezés legyen, és az alkotmány keretei között maradjon.

A kitüntetés-adományozásra vonatkozó alkotmánybírósági döntésnek különleges aktualitást ad az az esemény, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levélben javasolta Sólyom Lászlónak, tüntesse ki Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért. Az államfő azonban a kitüntetést aggályosnak tartotta.