Az igazságosság jegyében előnyben kell részesíteni a felvételi eljárásban több társadalmi csoportot - írja elő az erről szóló kormányrendelet. Négy többletpont jár a hátrányos helyzetű jelentkezőknek, és további négyet kaphatnak, ha tartós nevelésben vannak, vagy ha bizonyítják, hogy szüleik legfeljebb nyolc általánost végeztek.
Hátrányos helyzetűnek az számít, akit a település jegyzője védelembe vett, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, vagy tartós védelembe vettek.
Nyolc többletpontot kaphatnak a fogyatékkal élő felvételizők, és ettől az évtől a kismamák, valamint a GYES-en, vagy GYED-en lévők. Õk a többletpontok mellett tandíjmentességet is kapnak. Tantárgyanként hét pluszpontot kap az a jelentkező, aki az érettségi vizsgát a kért tárgyból emelt szinten teljesíti, de csak akkor, ha legalább közepes eredménnyel vizsgázik.
Ha viszont olyan nyelvből tesz a felvételiző emelt szintű érettségit, amelyből már nyelvvizsgája is van, akkor választhat, hogy melyik jogcímen kéri a többletpontot. A középfokú C típusú nyelvvizsgáért 7, a felsőfokúért 10 pluszpont adható, egyszerre viszont csak két nyelvvizsgát lehet beszámítani. Az oktatási tárca ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a nyelvvizsgát nem lehet emelt szintű érettséginek beszámítani.
Huszonnégy többletpontra jogosult, aki Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Versenyen a legjobb 15-be bekerült, de csak akkor, ha abból a tárgyból versenyez, amelyikből az adott szakon számolnak érettségi pontot.
Továbbra is legfeljebb 24 többletpontot lehet beszámítani, és ezt kell hozzáadni a 120 szerzett ponthoz, amit egy-két szakot leszámítva az érettségi eredményből számítanak ki. Jövőre differenciáltabb pontszámítás várható, a tervek szerint 500 lesz a maximális pontszám, minek következtében láthatóbb lesz a különbség a felvételi eredmények között.
A macskaetetés aranyszabályai, van közte meghökkentő is