Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Kétszázezren nem tértek haza a szovjet munkatáborokból

A múlt század negyvenes éveiben mintegy 600 ezer magyar állampolgár került a Szovjetunió munkatáboraiba, közülük 200 ezren sohasem tértek vissza. Az elhunytak listáján szereplők jelentős része nem is volt katona, de a szovjet gazdaságnak óriási szüksége volt kényszermunkásokra - mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Stark Tamás, akinek Magyar foglyok a Szovjetunióban című könyvét a XX. Század Intézetben mutatták be.

Nem a harctereken vesztett sok embert Magyarország, hanem a holokauszt során és a szovjet fogságban - közölte Stark Tamás.

A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa kifejtette: 600 ezer magyar állampolgár volt a szovjet munkatáborokban, és közülük 200 ezren nem tértek haza.

A hadifoglyokat a háború után nem engedték el, a túlélők többsége 1948-49 körül térhetett haza - tette hozzá.

Stark Tamás kiemelte: az elítéltek még rosszabb helyzetben voltak, ugyanis legtöbbjük 1953 után jöhetett haza, de a kevésbé szerencsések itthon is börtönbe kerültek.

A szovjet gazdaságnak fontos pillére volt a kényszermunka - hangsúlyozta Stark Tamás.

Hozzátette: a belső munkaerőforrások az 1930-as évek végére elfogytak, ezért volt szükség a külföldi kényszermunkásokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Szakértő: a vasúti katasztrófa lenullázta a kormány választási esélyeit Spanyolországban

Háromnapos nemzeti gyász van Spanyolországban a szerda reggeli vasúti kataszrófa miatt. A mentési munkálatok jelenleg is zajlanak, a halálos áldozatok száma: 69, de továbbra is 70 eltűnt személyt keresnek. A szerencsétlenség egy súlyosan feszült országban történt, ahol egy hónap múlva előrehozott választásokat tartanak. Lénárt András Spanyolország szakértőt, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének docensét kérdezte az InfoRádió a helyzetről.
Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

Fel vagyunk készülve a digitális euró bevezetésére és a tokenizáció elterjedésére?

Az euró bevezetése – a kormány szándékai szerint – elérhető közelségbe került. Jószerint mindenki tisztában van a bevezetéstől várható előnyökkel és hátrányokkal, valamint azzal is, hogy a bevezetéshez milyen feltételeket kell teljesíteni. A bevezetés alapkövetelményei várhatóan 2030-ra megteremthetők, s ha akkor Magyarország belép az Európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), akkor 2032-ben már az euró lehet a törvényes fizetőeszköz. Sok újdonsággal az euró bevezetése a hétköznapi gyakorlatban persze nem fog szolgálni, hiszen a hét szomszédos ország közül négyben már az euró a fizetési eszköz, használata ezért a hazai lakosság számára eléggé megszokott; a hazai vállalatok körében pedig régóta bevett gyakorlat, hogy az irodák és az üzemcsarnokok bérleti díját euróban állapítják meg, a jelentős exportot lebonyolító cégek pedig euróban vezetik a könyveiket és a fő bankszámlájukat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×