Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

A magyarok kevésbé aggódnak a gyógyszerek mellékhatásai miatt

Magyarországon az európai átlaghoz viszonyítva magasabb azok aránya, akik nem aggódnak a gyógyszerek mellékhatásai miatt - derült ki a Tárki 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatából (ESS).

A 24 európai ország lakosainak egészségügyi helyzetét vizsgáló ESS kutatás szerint a felnőtt magyar lakosság harmada sosem, 17 százaléka nagyon aggódik az orvos által felírt gyógyszerek mellékhatásai miatt, míg minden tizedik ember nem mindig, de gyakran tart ezektől - áll a cég közleményben.

A vizsgálat szerint a nők, illetve a 60 év felettiek tartanak a gyógyszerek mellékhatásaitól az átlagosnál nagyobb arányban, míg a férfiak, illetve az alapfokú végzettségűek körében az itthon az átlagnál is kevesebben vannak azok, akik sosem aggódnak emiatt.

A Tárki egy korábban végzett felmérése rámutat arra, hogy a rendszeresen gyógyszert szedő magyarok aránya jóval magasabb, mint az európai uniós átlag.

Az adatok szerint 24 ország közül Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik évente több mint tíz alkalommal mennek orvoshoz.

Tíz lakosból heten kiváltják és az előírás szerint be is szedik az orvos által felírt gyógyszereket.

A válaszadók fele mindig az orvos által felírt gyógyszert választja, míg minden harmadik magyar csak az esetek felében vagy ennél kevesebb alkalommal szed feltétlenül receptre felírt orvosságot.

A kutatás rávilágít arra is, hogy az európai átlaghoz képest a magyarok jobban ragaszkodnak az orvos által felírt orvossághoz, mint a recept nélkül kapható vagy mások által javasolt szerekhez.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×