A munkavállalói és a munkáltatói oldal is tudomásul vette az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén az ÁPV 2005-ös beszámolóját. A munkáltatók egyedül arra voltak kíváncsiak, hogy a tartósan állami kézben maradó vállalatok milyen kezelésbe kerülnek, illetve idén milyen magánosítások várhatóak.

A Pénzügyminisztérium szakállamtitkára beszámolt arról, hogy 2005-ben egy hároméves privatizációs szakasz zárult le, amelynek keretében 935 milliárd forint folyt be a magánosításból. Markó Andrea úgy vélte: sokat javult a tranzakciók átláthatósága is.

A politikus az esedékes magánosításokról szólva azt mondta, hogy már csak néhány nagy állami vállalat vár vevőre, például a Malév, a Bábolna Zrt. és az FHB Jelzálogbank.

A tartósan állami kézben maradó vállalatok kezeléséről a szakállamtitkár azt mondta: a tárcánál most dolgozzák ki a lehetséges megoldásokat, és még idén elkészül az előterjesztés.

Egészségügyi reform: megkésett megbeszélés

A munkavállalók és a munkáltatók is sérelmezték az Országos

Érdekegyeztető Tanács ülésén, hogy az egészségügyi reform csak azután került az OÉT elé, hogy a tervekről már a parlamentben tárgyalnak.

Az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára elismerte, hogy az egészségügyi reformmal kapcsolatos kérdések "nem túl ideális időpontban" kerültek az OÉT.

Kovácsy Zsombor fontosnak nevezte a patikaliberalizációt, és amellett érvelt, hogy a gyógyszertárakon kívül máshol is lehessen nem vényköteles medicinákat venni. A kötelező kamarai tagság eltörléséről szólva azt mondta: köztestületté alakulnának át a szervezetek.

2:1 a vizitdíj javára

A szakállamtitkár a vizitdíjjal és a kórházi díjjal kapcsoltban megjegyezte, hogy ezekkel kapcsolatban kapta a tárca a legtöbb kritikát.

A munkavállalói oldal részéről Szabó Endre elfogadhatatlannak nevezte a tervezett díjak bevezetését. Azt is kifogásolta, hogy az egészségügyi reformról nem készült egy komplex áttekintés, amelyből kiderülne, milyen az ütemezés, melyek a célok, és mi lesz az egésznek a haszna.

Szabó Endre hozzátette: nem világos, hogy mi lesz azokkal, akik kórházba kerülve nem tudnak majd fizetni.

A munkaadók részéről Tokár István nem látta aggályosnak a vizitdíj bevezetését, amely egy adatbázis létrehozását teszi lehetővé, hogy kiderüljön: ki fizet, és ki nem a közös egészségügyi kasszába.

Tokár István ugyanakkor kétségesnek nevezte, hogy a vizitdíj megszüntetheti a hálapénzt, sőt, szerinte az egészségügyi dolgozók bérrendezése sem oldja meg a gondokat, amelyeken egyedül a privatizáció segíthet.