Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Kevesebb lombikbébit finanszíroz az állam?

Az Egészségügyi Minisztérium csökkentené az államilag finanszírozott lombikbébi-beavatkozások számát, ezért felülvizsgálja a társadalombiztosítás által támogatott kezelések indokoltságát. Az egészségbiztosító jelenleg minden meddő párnak 5 kezelést finanszíroz. A magyarországi lombikbébi-beavatkozások 70 százalékát végző Kaáli Intézet alapítója szerint, ha felére csökkentik az állami támogatást, akkor egy százalékkal kevesebb gyermek születik majd Magyarországon.

"Nem hallottam még arról, hogy az Egészségügyi Minisztérium csökkenteni szeretné az államilag finanszírozott lombikbébi kezelések számát. Nem is tudom elképzelni, hogy ilyen terveik lennének, hiszen Magyarországon az élve születések 2 százalékát a lombikbébik teszik ki. Ha ennek 50 százalékát elveszik, az azt jelenti, hogy ezerrel kevesebb gyermek fog születni" - hangsúlyozta Kaáli Géza, akit New Yorkban ért utol az InfoRádió.

Az egészségügyi tárca azon indoklására, miszerint a nyugat-európai országokban is általában csak két kezelést fizet a társadalombiztosítás, Kaáli Géza rámutatott arra, hogy ez nem egészségügyi, hanem népesedéspolitikai kérdés.

A professzor szerint ugyanis sokkal költséghatékonyabb módja a gyermekszám-emelkedés ösztönzésének a lombikbébi-kezelések finanszírozása, mint például a gyes, a gyed, vagy a családi adókedvezmények.

Ha ezekkel, vagy más módszerekkel próbálják gyermekvállalásra ösztönözni a párokat, az legalább tízszerese a lombikbébi kiadásoknak, annak ellenére, hogy az utóbbi sem olcsó. Egy beavatkozás ugyanis mintegy 250-300 ezer forintba kerül, és 30 százalékos esély mellett egy lombikbébi több mint 1 millió forintjába kerül az államnak - tette hozzá Kaáli Géza.

Magyarországon évente mintegy 6500 lombikbébi beavatkozást végeznek, amelynek eredményeként csaknem 2000 gyermek születik. A 6500 beavatkozás ugyanakkor éves szinten csupán 2500 meddő párt jelent, ugyanis előfordul, hogy többször is meg kell ismételni a beavatkozást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×