Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta

Miről ismerszik meg a símaszkos rendőr?

Még az egy oldalon állók is mást mondanak arról, hogy a rendőröknek kellett, vagy sem azonosító jelvényt viselniük akkor, amikor október 23-án feloszlatták a tüntetők tömegét.

A sort Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány nyitotta meg. Õ azt mondta, hogy a jelvények leeshettek. Ez a verzió azonban felállításakor megbukott. A zavargások során készült fotókon és filmfelvételeken ugyanis nincsen jelvény a rendőrökön és a belváros utcáit sem borították leszakadt azonosítók százai.

A vitának ennek a pontján mindenki elővette a rendőrségi törvényt. Ebből kiderült, hogy a jelvény mindenféle uniformison kötelező. Ezt többek között Szikinger István alkotmányjogász is megerősítette az InfoRádiónak.

Kell-e vizsgálat vagy sem?

A rendőrség először láthatóan nem értette, miért fontos, hogy a rendőrök felismerhetők voltak-e, hiszen először ők is azt mondták, hogy mindent szabályosan csináltak.

Gergényi Péter rendőrfőkapitány október 24-én azt mondta, hogy a rendőrök bátrak és jogszerűek voltak, ezért nincs szükség vizsgálatra.

Néhány címlappal és szemtanúi beszámolóval később Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat vezetője már azt mondta: lehettek szabálytalanságok, ezért vizsgálat indul.

Ezen a ponton a BRFK újabb szabályt talált annak bizonyítására, hogy nem kellett jelvényt tűzni az egyenruhákra.

Jármy Tibor, a BRFK szóvivője szerint ugyanis az azonosító viselése a bevetési egyenruhán - ami szerinte "munkaruha" - egy belső (főkapitányi) szabály szerint nem kötelező.

Minisztérium kontra rendőrség

Ekkor megszólalt a rendőrterrort emlegető Fidesz. Kontrát Károly ellenzéki képviselő szerint a rendőrségi törvényt és egy alkotmánybírósági döntést is megsért az az országos rendőrfőkapitányi utasítás, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrök azonosító jelvény nélkül intézkedhessenek.

A politikus úgy látja, hogy a rendőrséget Gyurcsány Ferenc miniszterelnök irányítja.

A Fidesz véleményét akarta visszaverni, de végül az általa irányított rendőrséget cáfolta meg ekkor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium. Közleményükben tudatták, hogy a rendőrök öltözködési szabályzata szerint a gyakorló öltözéken kötelező a szolgálati jelvény viselése.

Most akkor kötelező, vagy nem? Mást mond a minisztérium és mást az általa felügyelt rendőrség. A kérdés azonban nem ez.

Inkább az, hogy ha az intézkedő rendőrök nem azonosíthatók és a rendőrség szerint nincs egyéni felelősségük, akkor ki vonható felelősségre, ha szabálytalanul jártak el? Takács Albert, az állampolgári jogok biztosának általános helyettese szerint a parancsnokuk.

Akkor viszont a legnagyobb kérdés az: a parancsnok vajon hogyan ismeri fel akció közben a saját sisakos, símaszkos beosztottját?

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×