Velünk a világ

A köztársasági elnök szerint "biztató és felemelő", hogy október 23-án az egész világ Magyarországgal ünnepel.

Sólyom László a Magyar Állami Operaházban tartott díszelőadáson felidézte, hogy Ausztria 1956-ban 160 ezer menekült előtt nyitotta meg határát, Lengyelországban vért adtak az emberek, és több országban magyarok tízezrei találtak új hazát.

Kiemelte: a fő ok az örömre, hogy Magyarország ma független demokratikus jogállam, az Európai Unió tagja.

Megvalósultak a forradalom céljai - jelentette ki az államfő. Úgy fogalmazott, hogy a kommunista világrendszer az 1956-os magyar forradalom által okozott megrázkódtatást már nem tudta kiheverni.

Az '56-os forradalomnak köszönhetjük, hogy Magyarországra pozitívan tekint a világ, ez az esemény máig tartó megbecsülést szerzett hazánknak - mutatott rá a köztársasági elnök.

Méltatta az '56-os emigránsokat, akik életben tartották a forradalom hiteles emlékét.

Mindenki örökös?

Az itthon maradtak kapcsán azt mondta: aki generációjából 1956-ról gondolkodik, annak saját életén kell elgondolkodnia, mert a forradalomhoz tartozik az is, hogy az utána következendő évtizedekben mit mondtunk róla, elhallgattuk-e. Ha valaki soha nem mondta ki az ellenforradalom szót, az a forradalom legfontosabb üzenetét hordozta - fogalmazott Sólyom László.

Felidézte, hogy 1990-ben a szabadon választott Országgyűlés már az első ülésén nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át, és megjegyezte, hogy azóta "a hivatalból ünneplők mindig 56 örökösének mondják magukat."

Rámutatott, hogy 1990-ben az új, demokratikus rendszert tárgyalások és nem forradalom hozta létre. Az 1956-os forradalom fő követelései a rendszerváltással valósultak meg, hiszen Magyarország független demokratikus jogállam. '56 és '89 közötti párhuzamként említette meg a szovjet csapatok kivonásának követelését, az eseményeket előidéző "társadalmi erjedést" és a reformkommunisták szerepét.

Szakítás Kádárral

Sólyom László felhívta a figyelmet arra, hogy nincs folytonosság "1956 és Kádár", illetve "1989 és Kádár" között sem.

Azt mondta: ahogy a forradalom 1956-ban egy csapásra megsemmisítette a Rákosi-rendszer legitimitását, úgy a forradalom nevének és becsületének visszaállítása 1989-ben a Kádár-rendszer legitimitását szüntette meg.

Ha valaki a forradalommal is, Kádárral is fenn akarja tartani a folyamatosságot, nem ünnepelhet tiszta lelkiismerettel, legkevesebb, hogy válogatni kényszerül a kádári múltból: van amit vállal, van amit tagad - közölte az államfő.

"Az alapkérdés mindig az volt: forradalom vagy ellenforradalom" - szögezte le Sólyom László. Kiemelte, hogy 1956-ban és 1989-ben sem a szocialista rendszeren belül akartak több szabadságot az emberek. "Nagy Imre felismerte ezt és vállalta sorsát, inkább meghalt, de nem lépett vissza" - mondta az államfő.

"Csak egyetlen 56-os forradalom van"

Sólyom László szerint 1989 után "általánossá vált a válogatás a múltból", sokan külön ünnepelnek, azt mondják, hogy sokféle 56 van, és ezzel a forradalom értéke és jelentősége viszonylagossá válik.

"Csak egyetlen 56-os forradalom van" - jelentette ki a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy a forradalom alapeszménye a nemzeti egység volt.

Az államfő a még élő volt forradalmárokhoz szólva közölte: "csak az ötvenhatosok szólhatnak holt bajtársaik nevében". Mint mondta, ahogy ők beszélnek a forradalomról, megérteti velünk 1956 lényegét.

Hozzátette: az elmúlt napok megemlékezései során közöttük azt érezhette, hogy nem a veszekedő örökösök között van, hanem az örökhagyóknál.

Nemzeti ünnepet nem lehet hatóságilag elrendelni - mutatott rá Sólyom László, aki pozitív példaként említette március 15-ét, az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepét.

A köztársasági elnök szerint minden adott ahhoz, hogy október 23-a is ilyen ünnep legyen.