Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Sugárút nincs, kutyapiszok van

Felújításra váró műemlék bérházak közötti foghíjtelkeken épülő modern, de középszerű társasházak - egyre inkább ez a kép uralja az egyik legrégebbi pesti kerületet. Bontani és újat építeni, vagy megőrizni és felújítani? - ez a vita uralta leginkább az Erzsébetvárosban az elmúlt önkormányzati ciklust. Az InfoRádió ma esti választási vitaműsorában a jelöltek közül az MSZP és a Fidesz VII. kerületi polgármester-jelöltje lesz a vendég.

A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre, de nevét csak nyolc évvel később kapta. Mivel a Felső-Külváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Erzsébetvárosként Budapest VII. kerülete jött létre. A városrészt ma 60 ezren lakják.

A kerület az elmúlt három ciklusban szocialista vezetésű volt, a posztot legutóbb Hunvald György töltötte be. A polgármester neve az elmúlt négy évben legtöbbször a különböző műemlék jellegű háztömbök bontásával, vagy éppen felújításával kapcsolatban jelent meg.

A régi zsidónegyedként ismert Belső-Erzsébetváros épületeinek megőrzéséért egy civil szervezet, az Óvás! Egyesület indított kampányt. A harc azzal végződött, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 51 házat műemléknek nyilvánított, mielőtt lebonthatták őket.

Ezzel keresztülhúzta a kerület vezetésének azt a régi álmát, hogy a régi városrészen keresztül egy sugárirányú széles sétányt nyissanak. Hamarosan valóra válik viszont egy másik régi terv: műemléki felújítással elkészülhet a Gozsdu-udvar hosszú passzázsa.

A sok felújításra váró műemlék bérház árnyékában egy egyedülálló jelenség is feltűnt az elmúlt években: az Erzsébetvárosban és a szomszédos Terézvárosban kivirágzott a romkocsmák kultúrája. A számos kulturális eseményt is rendező szórakozóhelyek vendégeinek zaja azonban sok lakossági panaszt is eredményezett.

Egy közvélemény-kutatás szerint mégsem a zaj, hanem a kosz és a kutyapiszok az, ami a legjobban zavarja az erzsébetvárosiakat. Az előbbit a kerület több száz csikkgyűjtő láda felszerelésével, az utóbbit pedig az úgynevezett kutyachip-programmal próbálta meg orvosolni.

Máig tartó hullámokat vert fel az a kerületi kezdeményezés, amelynek keretében középső karfákat szereltek fel több köztéri padra, hogy ezzel a nem túl elegáns módszerrel akadályozzák meg a hajléktalanok padon heverészését. Legutóbb egy szociálisan érzékeny fiatalokból álló csoport azt helyezte kilátásba, hogy lefűrészelik hajléktalanokat megalázó eszközt.

Hunvald György, az MSZP-SZDSZ és Kecskés Gusztáv, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjének vitája ma este kilenckor, az InfoRádió választási vitaműsorában hallhatják élőben.

Az Országos Választási Iroda honlapja szerint rajtuk kívül még Varga Tibor indul a polgármesteri címért a MIÉP-Jobbik támogatásával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Devizaeladósodás: Újratöltve

Devizaeladósodás: Újratöltve

A magyar állam növekvő mértékben fordul devizaforrásokhoz finanszírozási igényei fedezésére. Bár a devizahitelek rövid távon kedvezőbbnek tűnhetnek, a múlt tapasztalatai azt mutatják: az árfolyamgyengülés hosszabb távon rendre felülírja ezt az előnyt. A 2010-es években sikeresen visszaszorított devizaadósság ismét emelkedő pályára állt, ami növeli az ország sérülékenységét. A jelenség nem stratégiai választás, hanem a hazai gazdaságpolitika következménye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×