Kispest 1871-ben vált önálló kisközséggé a korábban Colonie Klein Pesth nevű településből.

Három év múlva Kispest Pestszentlőrinccel együtt már nagyközséget alkotott, majd 1911-ben járási székhely lett, egészen az 1950-ben bekövetkező budapesti csatlakozásig, amikor létrejött belőle a főváros XIX. kerülete.

A városrészt ma csaknem 70 ezren lakják.

Kispestet a rendszerváltozástól kezdve minden ciklusban más polgármester vezette, legutóbb a szocalista Steinerné Dr. Török Katalin volt a kerület első embere.

Az elmúlt négy évben a legnagyobb vita a Kőbánya-Kispest metróvégállomás mellé tervezett bevásárlóközponttal kapcsolatban lángolt fel.

Civil és zöld szervezetek, valamint ellenzéki pártok emelték fel a hangjukat a véleményük szerint forgalomgerjesztő és környezetromboló építkezés ellen.

A másik fél viszont azzal érvelt, hogy csak a befektető segítségével újulhat meg Budapest egyik leglepusztultabb és legforgalmasabb tömegközlekedési csomópontja.

Az ellenzék két másik beruházást, az úgynevezett Stefánia Házat és a József Attila Házat is gyakran bírálja. Az előbbi építése teljesen leállt, annak ellenére, hogy az önkormányzat segítséget nyújtott a befektetőnek, az utóbbinál pedig az ellenzék szerint számos szabálytalanság ellenére folytatódik az építkezés.

Négy éve a polgármester azzal vette át a vezetést, hogy a szegénynek számító önkormányzat vagyonát gyarapítani fogja. Jelenleg Kispestnek mintegy másfél milliárd forintos adóssága van.

Az önkormányzat a pénz egy részét a járdaprogramra költötte. Szintén ígéret volt, hogy az új, szocialista vezetés javítja a lobbikapcsolatot a fővárossal, hogy több forráshoz juthasson, több fejlesztésbe kezdhessen.

Ellenzéki vélemények szerint ez sem sikerült maradéktalanul. A kerületi lakosságnak az átmenő forgalom és az azzal járó zaj- és légszennyezés az egyik legnagyobb problémája.

Az M5-ös autópálya bevezető szakaszán, a Nagykőrösi úton több kártalanítási per is indult ezzel kapcsolatban, de a Határ úton is gyakran panaszkodnak. Emellett a legtöbb környezeti problémát az illegális hulladék-lerakóhelyek okozzák, felszámolásuk hatékonyabb fellépést igényel.