A ma is hatályban lévő sporttörvényt 2004-ben fogadták el. Ez három év moratóriumot adott arra, hogy a profi sportolókra vonatkozó szerződések munkaszerződéssé váljanak - mondta az InfoRádióban Kolláth György.

A törvény kidolgozásában is részt vett alkotmányjogász emlékeztetett: a legjobban fizetett sportolók ma nem munkaviszonyban, hanem számlás foglalkoztatással sportolnak.

A magyar sportnak öt hónapja van

Ami július elseje óta például az orvosok esetében komoly gondot jelent - jelesül az, hogy a számlás szerződések megszűnése miatt komoly fizetéskieséssel kell számolniuk - az öt hónap múlva rázuhan a magyar sportéletre - figyelmeztetett Kolláth György.

Az alkotmányjogász attól tart, hogy a sportklubok nem készültek fel erre a váltásra.

Addig is a sporttörvényben megszabott moratórium érvényes, amely felülírja a munka törvénykönyvét. Utóbbi természetesen vonatkozik a sportolókra is, de más kérdésekben is vannak kivételek: a sportolóknál például hétvégén vannak a versenyek, utazniuk is kell - nagyon sok olyan sajátosság van a sportoló munkaviszonyában, amelyekre törvényhozási felhatalmazás van.

Nem alkotmányossági probléma

Kolláth György hangsúlyozta, hogy a munkaügyi ellenőr jogszabálysértően jár el, ha idén megbírságolja a klubot vagy a versenyzőt a színlelt szerződés miatt.

A jogász szerint nem jelent alkotmányossági problémát az orvosok és a sportolók megkülönböztetése, mert csak az azonos csoportba sorolhatók közötti, alkotmányos ok nélküli megkülönböztetés számít diszkriminációnak.

Kolláth Gábor úgy vélte: az az igazán fontos kérdés, hogy mikor építi ki az állam azt az intézményes rendszert, amely megteremti a törvényes rendet és megszünteti a "bújócskázást".