A Magyar Nemzet beszámol arról, hogy bár a hitelintézetek nettó nyeresége a banki különadó ellenére 16 százalékkal gyarapodott tavaly, szocialista elképzelések szerint megszűnik ez az adónem jövőre. A banki különadó évente 35 milliárdos bevételt jelent a költségvetésnek. A lap szocialista képviselőktől úgy értesült, hogy az adónem meghosszabbításának ötlete fel sem merült. A banki különadó lényege az, hogy a pénzintézetek választhatnak: vagy az elért kamatkülönbözet hat, vagy az adózás előtti eredmény nyolc százalékát fizetik-e be a büdzsének. A második Gyurcsány-kormány programjából annyi sejthető, hogy az adófizető polgárok terhei növekedhetnek.

Bővítenék a kötelező jogi képviseletek körét?

A Népszabadság írása szerint az utóbbi néhány évben jelentősen nőtt az ügyvédek száma, az egyetemek pedig ontják a frissen végzett jogászokat. Pedig már ma sem jut a tízezres kar minden tagjának elég munka, és előfordul, hogy valaki becsukja az irodát. Az ügyvédi kamarák ennek ellenére sem tartanák szerencsésnek a létszám mesterséges korlátozását, inkább azt javasolják, hogy bővítsék azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben kötelező a jogi képviselet.

Az ügyek zömében ma a felek szabadon dönthetnek arról, hogy maguk járnak el vagy jogász segítségét kérik. A jogi képviselet előírása - ügyvéd, esetleg közjegyző bevonásának kötelezettsége - inkább kivételnek számít. Ilyenek például a csak közjegyző által lefolytatható hagyatéki eljárások, illetve a jogász közreműködését igénylő ingatlan- és cégügyek.

A kormányok és a repterek okozzák a légi szállítás mélyrepülését?

Az Index.hu a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség elnökét idézi, aki a szervezet kongresszusán tartott helyzetértékelésében azt mondta: "úgy adóztatnak minket, mint a luxus- vagy jövedéki termékeket, figyelmeztetnünk kell a kormányokat, ne öljenek meg minket a túlzott és indokolatlan adóikkal".

Giovanni Bisignani a magas olajárak mellett a kormányokat és reptereket tartja a 2001 óta tartó "mélyrepülés" fő okozóinak. Az EU soros osztrák elnökségének egyik felvetése szerint újabb, a légi közlekedésre kivetett adókkal kellene rendezni az unió büdzséjét, a környezetvédelemre sokat adó svéd kormány pedig szintén emelné a terheket, az autózáshoz visszaterelve az utasok egy részét.

Bajban van a tejipar

A Népszabadságból megtudhatják azt is, hogy bár csődhullám nem várható a tejiparban, a termelők és a feldolgozók bajban vannak a növekvő import miatt. A nagyobb feldolgozók tulajdonosai egyelőre a költségek további csökkentésétől és a vezetők cseréjétől várják a megoldást.

A tejágazatból élőknek nincs jövőképük, és a termelést, feldolgozást az általános bizonytalanság jellemzi - mondta Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács soros elnöke. Állítása szerint a tehénállománnyal együtt a tejtermelés és a felvásárolt tej mennyisége is folyamatosan csökken. A statisztikák szerint a tej felvásárlási ára az uniós csatlakozás idejére drasztikusan visszaesett. Ezért sok, főleg kevés tehenet tartó gazda felhagyott a tejtermeléssel.

Nem haraggal vált el egymástól Kovács és Mészöly

Az Index.hu szerint nem haraggal vált el egymástól az Újpest tulajdonosa, Kovács Péter és a szakvezető, Mészöly Géza, miután szombaton nem sikerült megszerezni a bajnoki címet. Mészölyt megviselte a döntés, Kovács sem biztos benne, hogy helyesen határozott. Egyelőre biztosnak tűnik, hogy külföldi edzője lesz a csapatnak.

Az Újpest a második helyen végzett a bajnokságban, miután az utolsó fordulóban, szombaton 3-1-re kikapott a Fehérvártól. Mivel a Debrecen nyert a Pápa ellen, megvédte címét. Győzelme esetén megszerezte volna az aranyérmet a lila-fehér együttes.

Később érik a dinnye

A Napi Gazdaságból megtudhatják, hogy a szokásosnál borúsabb, esősebb idei időjárás késlelteti a szőlő és dinnye érését is. Ráadásul a gombás fertőzések rohamosan terjednek a zöldségesekben és a gyümölcsösökben is. A tavaszi vetésű növényeknél a vetést csúsztatta el a rendkívül csapadékos időjárás, a májusi bőséges eső pedig az őszi búza esetében is minőségi gondokat okozhat. A gabonánál már felütötte a fejét a lisztharmat és elindult a rozsosodás is.

Gáztárolót építene Magyarországon a Gazprom

A Világgazdaságnak nyilatkozó Gazprom szóvivője azt mondta: gondot jelenthet az európai gázellátásban, hogy a tranzitőr Ukrajna nem tárol elég gázt saját céljaira, cégük azonban teljesíti szállítási szerződéseit. Szergej Kuprijanov rámutatott: a Gazprom folyamatosan tárgyal egy magyarországi gáztároló létesítéséről. A hazai szénhidrogén-készletező szövetség külön társaságot alapít a stratégiai tároló létesítésére, ez írja majd ki az erre vonatkozó tendert is - tudta meg a zöld újság Csernák József vezérigazgatótól.

Ingatlanpiac az EU-csatlakozás után

A portfolio.hu azt a kérdést teszi fel, hogy "lehet e párhuzamot vonni Spanyolország és Magyarország között?" Az ingatlanpiacot vizsgálva látható, hogy Spanyolország és Portugália bizonyos szempontból hasonló fejlődési jegyeket mutat a 2004-ben csatlakozott közép-európai országokkal.

A nemzetközi fejlesztők már évekkel az EU-csatlakozás előtt egyre élénkebb érdeklődést tanúsítottak a régió ingatlanpiacai iránt. Mindenekelőtt a csatlakozó országok fővárosai, különösen Budapest, Prága és Varsó kerültek a figyelem középpontjába. Ezeken a piacokon a legmagasabb hozamok rendkívül gyorsan felzárkóztak a Nyugat-Európára jellemző szinthez. Madridban és Lisszabonban szintén hasonló folyamatokat lehetett megfigyelni 1986-os EU-csatlakozásuk után.