Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula

Jön a reformdiktatúra?

Az új kormányzati struktúra pozitív olvasata a végrehajtó hatalom hatékonyságának növelését ígéri, de magában hordozza a reformdiktatúra kialakulásának, a parlament háttérbe szorulásának a lehetőségét is - mondta az InfoRádióban Stumpf István politológus. A Századvég Alapítvány igazgatója szerint az, hogy több tárca élére nem szakembert jelölt Gyurcsány Ferenc, azt mutatja, hogy politikai kormányzás várható.

Létrejött egy olyan - gyakorlatilag a brit tapasztalatokra építő - új kormányzási modell, amelyben a végrehajtó hatalom hatékonyságát és professzionalizmusát úgy akarják fejleszteni, hogy a nemzeti tanács és az államreform bizottság mentén egy rendkívül erőteljes, a normális hatalmi struktúrán kívüli kormányzati központot hoznak létre - mondta az InfoRádióban Stumpf István.

Magyarországon azoban félő, hogy ez azt is jelentheti, hogy egy fajta fejlesztési diktatúrának a körvonalai kezdenek kialakulni, amelyben a reformdiktatúrának a lehetősége, a parlament háttérbe szorulása, az informális kormányzás megerősítése, és bizonyos érdekcsoportok kormányzaton belüli hatalmi túlsúlyának a megjelenése is benne van - mutatott rá a politológus, hozzátéve: azt reméli, hogy inkább a az új modell pozitív olvasata válik valóra.

Annak kapcsán, hogy Gyurcsány Ferenc a honvédelmi és a külügyi tárca élére is olyan minisztereket jelölt, akiknek nincs ágazati tapasztalatuk, Stumpf István úgy vélekedett: egyértelműen politikai kormányzás alakul ki Magyarországon, ahol nem a miniszterek szakértelme a lényeges, hanem az, hogy képesek-e biztosítani a kormányfő iránti lojalitást a tárcán belül, és képesek-e csapatként együttműködni.

A Századvég Alapítvány elnöke megjegyezte: a NATO- és EU-csatlakozás óta ráadásul a honvédelem és a külpolitika terén nincs is túl sok mozgástere Magyarországnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok
ilyen még nem volt

Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok

A választásra jogosultak 66,01 százaléka, 4 968 713 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. Sosem volt még ilyen.

Több helyen komoly sorbanállás alakult ki, volt, ahol spanyolul beszélgettek a szavazók

Az országos átlagot meghaladó választói aktivitás és az átjelentkezők magas száma miatt jelentős várakozási idő alakult ki több szavazókörben. Budakalászon nemzetközi megfigyelők előtt rögzítettek adminisztrációs hibát, míg Budapest több kerületében a parkolás és a bejutás is nehézségekbe ütközik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

A magyar országgyűlési választás a nemzetközi sajtó értelmezésében messze túlnőtt egy szokásos belpolitikai erőpróbán: egyszerre lett a magyar gazdasági és társadalmi elégedetlenség, a választási rendszer működése, valamint az európai hatalmi és geopolitikai törésvonalak tesztje. A külföldi lapok eltérő hangsúlyokkal, de feltűnően egy irányba mutatva írnak arról, hogy a voksolás tétje nemcsak az, milyen kormány alakul Budapesten, hanem az is, milyen pályára áll Magyarország viszonya az Európai Unióhoz, a külső szövetségi rendszerekhez és a saját intézményeihez. Ezt a rendkívüli figyelmet a történelmi részvétel lehetősége is erősíti, amely a választást nemcsak politikai fordulóponttá, hanem a magyar társadalom mozgósítottságának ritka erejű pillanatává is teszi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×