Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula

Miért rúgta ki Gyurcsány a barátját?

Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök úgy véli, nem okozott nagy meglepetést a kormánylistával. A leendő külügyminiszterről, Göncz Kingáról azt írja blogjában: bízik benne, ugyanakkor nagyon nehezen döntött úgy, hogy vált a poszton.

"Nem okoztam nagy meglepetést a kormánynévsorral, egészen biztos vagyok benne. Tegnap estére az utolsó nyitott kérdés is nyilvánosságra került. Egyre többen voltak, akik tudni vélték, hogy Göncz Kingát jelölöm külügyminiszternek. Tudom, hogy a többség számára meglepetést keltő javaslat. A nemzetközi kapcsolatokban, saját szakmájában jártas, az európai szociális modellt ismerő, Európa jövőjét kiterjedt szociális-kulturális-gazdasági együttműködésben látó Göncz Kinga segíthet abban, hogy megváltozzon a külügyekről eddig kialakult elég ódivatú kép: franciás diplomácia, némi sejtelmesség, viszonylagos távolság a hétköznapoktól.

(...) Szóval, semmi hagyományos cifra külpolitika, hanem nagyon is sok belpolitika. És sok civilség. Bízom Göncz Kingában, bízom abban, hogy egy erőteljes szociális és civil képet tud adni a magyar külpolitikának, a magyar Európa-politikának, miközben megőrzi azokat az erényeket, amelyek hagyományosak, és amelyeket kitűnően hordoz a magyar diplomáciai kar a bonyolult multinacionális viszonyokban és a kétoldalú kapcsolatokban egyaránt.

Somogyi Ferencet nem egyszerűen sokra tartom, hanem személyesen is kötődöm hozzá. Õ kitűnő ember, mondhatom - alig lenne túlzás ezt mondanom-, hogy a barátom. Alig van hálátlanabb feladat, mint leülni miniszterekkel és azt mondani nekik, hogy nem téged jelöllek. Pokoli érzés, különösen, hogy ha egy ilyen embernek kell mondani, ráadásul úgy, hogy az újrajelölés elmaradásának nem az elégedetlenségem az oka, hanem az, hogy egy új karakterelemet szeretnék kifejezésre juttatni, amelyhez más személy talán megfelelőbb. De azért is intézem diszkréten ezeket a személyi ügyeket, mert csak a lehető legkisebb sérülést szabad okozni embereknek. Nem üzengetek, nem teszek senkit sem lehetetlenné. (...) Azzal együtt is, hogy valóban a külügyi tárca volt az, amelynek a vezetéséről a leghosszabban meditáltam, gondolkodtam; meghallgattam sok embert, és végiggondoltam sok jelölt nevét, ebben jó páran segítségemre is voltak. Több személyt ajánlottak a figyelmembe, persze volt olyan is, aki saját magát.

Egyébiránt azt gondolom, az a jó, ha nem okoz nagy meglepetést a kormány összeválogatása, és ez esetben pontosan ez történt. A 12 minisztériumból hatnak változott meg a vezetése. Ez nem rossz arány. Ez egy mérsékelt kormányátalakítást jelent. Azon a hat helyen, ahol változik a miniszter, négy helyen a miniszter nem volt tagja a most leköszönt kormánynak, két esetben pedig a miniszter (Kiss Péter és Göncz Kinga) nem a korábbi tárcát vezeti."

(A teljes bejegyzést elolvashatja itt.)

Címlapról ajánljuk
Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok
ilyen még nem volt

Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok

A választásra jogosultak 66,01 százaléka, 4 968 713 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. Sosem volt még ilyen.

Több helyen komoly sorbanállás alakult ki, volt, ahol spanyolul beszélgettek a szavazók

Az országos átlagot meghaladó választói aktivitás és az átjelentkezők magas száma miatt jelentős várakozási idő alakult ki több szavazókörben. Budakalászon nemzetközi megfigyelők előtt rögzítettek adminisztrációs hibát, míg Budapest több kerületében a parkolás és a bejutás is nehézségekbe ütközik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

Választás 2026: az egész világ Orbán Viktor és Magyar Péter párharcára figyel, stressztesztnek nevezik a voksolást

A magyar országgyűlési választás a nemzetközi sajtó értelmezésében messze túlnőtt egy szokásos belpolitikai erőpróbán: egyszerre lett a magyar gazdasági és társadalmi elégedetlenség, a választási rendszer működése, valamint az európai hatalmi és geopolitikai törésvonalak tesztje. A külföldi lapok eltérő hangsúlyokkal, de feltűnően egy irányba mutatva írnak arról, hogy a voksolás tétje nemcsak az, milyen kormány alakul Budapesten, hanem az is, milyen pályára áll Magyarország viszonya az Európai Unióhoz, a külső szövetségi rendszerekhez és a saját intézményeihez. Ezt a rendkívüli figyelmet a történelmi részvétel lehetősége is erősíti, amely a választást nemcsak politikai fordulóponttá, hanem a magyar társadalom mozgósítottságának ritka erejű pillanatává is teszi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×