Infostart.hu
eur:
366.7
usd:
327.48
bux:
0
2026. október 23. péntek Gyöngyi

Ki lesz Polt utóda?

A választások első fordulója előtt hozza nyilvánosságra a köztársasági elnök, hogy kit jelöl a legfőbb ügyész posztjára. Polt Péter mandátuma május 16-án jár le.

A Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke közölte, hogy az államfő még a választások első fordulója előtt megnevezi, kit javasol a legfőbb ügyészi posztra. Polt Péter mandátuma május 16-án jár le.

Wéber Ferenc azt követően beszélt erről a Magyar Távirati Irodának, hogy a Népszabadság úgy értesült: az államfő a jövő héten bejelenti, kit jelöl a legfőbb ügyész posztjára.

A sajtófőnök nem erősítette meg, csupán találgatásnak nevezte a nyilvánosságra került neveket.

A lap szerint a legesélyesebb a posztra Juhász András Fejér megyei főügyész, Sódor István volt fővárosi főügyész, fővárosi fellebbviteli főügyész, valamint Horányi Miklós szegedi fellebbviteli főügyész.

Korábban felmerült, Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának a neve is, de az ő megválasztása csak a jelenlegi kormánypárti többség mellett lehetséges.

Az InfoRádió értesülése szerint a jelöltek között szerepel Belovics Ervin neve is, aki jelenleg a legfőbb ügyész helyettese.

Sólyom László korábban egyértelművé tette, hogy nem egyeztet a pártokkal, de a jelölt nevét még a választás előtt nyilvánosságra hozza.

Az alkotmány rögzíti, hogy az új vádhatósági vezető személyére az államfő tesz javaslatot, majd egyszerű többséggel szavaz róla a parlament.

Az alkotmány azt is rögzíti, hogy az Országgyűlés alakuló ülését a választást követő egy hónapon belül a köztársasági elnöknek össze kell hívnia, vagyis a parlament első ülését legkésőbb május 23-áig kell megtartani. Így elképzelhető, hogy a legfőbb ügyész posztja egyetlen napra sem marad betöltetlen.

Az új legfőbb ügyész mandátuma 2012-ig tart majd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter október 23-án: a magyarok világtörténelmet írtak

Magyar Péter október 23-án: a magyarok világtörténelmet írtak

A kormányfő az Országgyűlés ünnepi ülése után a Kossuth téren összegyűltek előtt mondott beszédet. 1956 állócsillag, de nem csak Magyarország egén, mert átragyogott a lezárt határokon, a vasfüggönyökön, elért távoli kontinensekre is, és elér a generációkon át a jelenbe, és elér a jövőbe is – fogalmazott.

Magyar Péter beszéde után véget ért a Kossuth téri ünnepség – percről percre az október 23-i eseményekről

Országszerte megemlékeznek ma az 1956-os forradalomról és szabadságharcról; a 70. évforduló alkalmából ünnepi rendezvényt tartanak az Országházban külföldi vendégek részvételével. A világ számos pontján szerveznek koszorúzást, megemlékezést, ünnepi műsort: Kanadában magyar nemzeti színekkel világítják meg a Niagara-vízesést, Rio de Janeiróban a Megváltó Krisztus-szobrot, de ünnepi fényfestés lesz az isztambuli Boszporusz-hídon és Prágában is. Kövesse velünk az eseményeket!
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Két évtized után megismétlődött a 2006-os forgatókönyv – Baka András azonban kitart

Két évtized után megismétlődött a 2006-os forgatókönyv – Baka András azonban kitart

Baka András köztársasági elnök Sólyom László 2006-os módszeréhez nyúlt vissza, amikor a parlamenti pártokkal való előzetes politikai egyeztetés nélkül jelölt legfőbb ügyészt. Az első körben ugyanúgy járt, mint húsz évvel korábbi elődje, az Országgyűlés leszavazta a jelöltjét. Az államfő ennek ellenére a második körben sem változtatott a módszerén. Az ügy ezzel a rendszerváltás utáni közjogi gyakorlat egyik visszatérő feszültségét hozta újra felszínre: a jelölés joga az államfőé, a választásé azonban az Országgyűlésé, a kétharmados szabály pedig szükségszerűen együttműködést kíván. Az előzetes egyeztetéstől azonban mindkét fél elhatárolódik, holott a demokratikus működést nem önmagukban a bonyolult jelölési folyamatok hozzák létre, hanem a világos szabályok, az átlátható döntések és a felelősen gyakorolt politikai vétók.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×