A Népszabadság csütörtöki számában beszámol a Medián közvélemény-kutatásáról, amely szerint a lakosság nagyobb része hallott a Magyar Vizsla nevű kiadványról, amelynek tartalma erősen megosztja az embereket.

A kutatás szerint ebben az ismertségben jelentős szerepet játszott a lapot övező sajtóvisszhang. A megkérdezettek fele-fele arányban mondták, hogy szívesen olvasnák a jövőben is a lapot, illetve azt, hogy többé nem kérnek belőle.

Ez utóbbi vélemény a koalíciós pártok szavazóinál gyakoribb. Ugyanakkor a Vizsla-olvasók közel hattizede elfogultnak tartja a kiadvány cikkeit, és feleennyien mondták azt, hogy tárgyilagosak az írások.

A lap arról is beszámol, hogy az állampolgári jogok biztosának általános helyettese arra kérte a legfőbb ügyészt és a Gazdasági Versenyhivatalt: vizsgálják felül a két országos kereskedelmi televízió szerződéseinek tavalyi meghosszabbítását.

Takács Albert a saját vizsgálatát már befejezte az ügyben. Ennek végén súlyosan elmarasztaló állásfoglalást hozott arról, ahogyan az Országos Rádió és Televízió Testület 2005-ben további öt évvel megtoldotta az RTL Klub és a TV2 - eredetileg 2007-ben lejáró - szerződését.

Magyar Nemzet

A Magyar Nemzet Hamis iratok futószalagon címmel folytatja szerdai írását, amelyben cégiratok és szerződések másolataival támasztja alá, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 1993 után is eljárt a Nomentana Kft. ügyvezető igazgatójaként, annak ellenére, hogy a cégbíróság elutasította a vállalkozás bejegyzését.

A lap állítása szerint a jelenlegi kormányfő 1993 és 1995 között olyan tevékenységet végzett, amely figyelmen kívül hagyta a cégbíróság döntését.

A lap beszámol arról, hogy az oktatási tárca háttérintézménye visszavonta és újranyomja a szabad demokrata és szocialista politikusokat - heti életritmusuk és munkarendjük bemutatásával - népszerűsítő tankönyvet.

A 18 oktatási intézményben tavaly óta terjesztett Felnőttszerepek című munkafüzetet beszedik a gyerekektől és a pedagógusoktól, majd néhány héten belül korrigálják a hibákat, és újra szétküldik a kiadványokat az intézményekbe.

Napi Gazdaság

A Napi Gazdaság arról ír, hogy az eddigi összesítés szerint 245 millió forintjába került tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) a magyar állampolgárok más uniós országokban történő ellátása.

A beérkezett számlák listája még nem teljes, mivel a külföldi biztosítók nem határidőre küldik azokat, így 2005-re vonatkozóan akár öt év múlva is érkezhet számla.

A 245 millió forint 7.400 eset között oszlik meg, így kezelésenként átlagosan 3.000 forintot fizetett ki az OEP.

A lap arról is beszámol, hogy miközben a kutatók visszafogottan értékelik a magyar úthálózat bővítésének a befektetésekre gyakorolt hatását, a kijelölt nyomvonalak mentén fekvő déli és keleti megyeszékhelyek vezetői közül többen is komoly lehetőséget látnak közúti kapcsolataik erősödésében.

Nyíregyházán szinte megváltóként tekintenek az egyre közeledő M3-as autópályára, Debrecen viszont óvatosabb. A városban az észak-erdélyi autópálya megépülésétől várnak igazi változásokat.

Világgazdaság

A Világgazdaságban arról olvashatnak, hogy a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma előtt folyó, nem egyszer milliárdos nagyságrendű jogvitákban a megrendelő gyakran nem azért marad adós vállalkozóinak, mert nincs pénze fizetni.

Gazdasági szakértők szerint sokszor a kisebb cégek tönkretétele a cél.

A lap arról is ír, hogy hozzávetőleg 500 álláshely szabad a hazai hitelintézeteknél.

A bankok elsősorban a fiókhálózatuk bővítésével magyarázzák a szabad státusok nagy számát, szerintük az év elején szokásos jutalomosztás, illetve az ezt követő elvándorlás kevésbé játszik szerepet az üres álláshelyek mennyiségében.

A hálózatbővítés erős szerepét megerősíti az a tény is, hogy az internetes honlapokra feltett közel 340 ajánlat több mint fele ügyfélkapcsolati munkára keres szakembert.