Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

Állami kézbe veszik a légimentést

Januártól akár hónapokra is leállhat a légimentés Magyarországon - állítja a mentőhelikoptereket üzemeltető Base Kft. szóvivője. Az Országos Mentőszolgálat szerint épp ellenkezőleg: korszerűsítik és állami kézbe veszik a szolgáltatást.

Edelényi Gábor, a Base Kft. szóvivője az InfoRádiónak azt mondta: a szegedi és pécsi helikopterbázis bezárása után jelenleg az ország déli fele ellátatlan. Szerinte az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) elbocsátotta, vagy földi szolgálatra vezényelte a légimentésben dolgozókat, a légi szállításra szoruló betegeket pedig sokszor gépkocsival szállítja.

A szóvivő közölte: az OMSZ által létrehozott kht. még nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel, ezért januártól akár hónapokig a földre kényszerülhetnek a helikopterek.

Az OMSZ szóvivője visszautasítja ezeket az állításokat, mint mondta: a légimentés jelenleg is az egész ország területén működik, azonban a téli időjárás miatt a helikopterek kevesebbet repülhetnek.

Győri Pál az InfoRádióban azt mondta: a kormányhatározatnak megfelelően januártól a légimentést egy teljesen állami tulajdonban lévő közhasznú társaság végzi. A kht már rendelkezik a légijármű-üzemeltetési engedéllyel, és a dolgozóknak felajánlották: folytassák munkájukat a társaság keretein belül.

A szóvivő hozzátette: a meglévő gépek mellé újabb mentőhelikoptereket vásárolnak, a tervek szerint 2006 júniusig öt darab áll szolgálatba. Ennek eredményeképpen jövő nyáron már hat légibázisról nyolc helikopterrel tudjuk biztosítani a légimentést – hangsúlyozta Győrfi Pál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×