Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

A HÖOK támogatja a jogtalan díjszedés elleni fellépést

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) biztosítja és finanszírozza egy egyetemi hallgató jogi képviseletét, ha a diák a jogtalannak tartott díjszedés miatt próbapert indít intézménye ellen.

A szervezet elnöke az InfoRádiónak elmondta: valószínűleg a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézetének egyik hallgatóját választják ki.

Ekler Gergely elnök elmondta: azért eshet a választás a Szegedi Tudományegyetem budapesti intézményére, mert „minden kétséget kizáróan bebizonyosodott”, hogy az jogtalanul kért pénzt a diákoktól.

Az oktatási jogok biztosa októberben indított vizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Budapesti Média Intézete ellen, miután két hallgató is panaszt tett amiatt, hogy az iskola különböző címeken pénzt szed tőlük, holott tanulmányaikat az állam finanszírozza.

Azóta a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Kodolányi János Főiskola és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája ellen is érkezett bejelentés.

A HÖOK elnöke az InfoRádiónak úgy fogalmazott, hogy csak a kezdő lökést akarják megadni a hallgatóknak.

Az Oktatási Minisztérium közlése szerint a tárca nem kapott eddig hivatalos bejelentést jogtalan díjszedés miatt.

A minisztérium közleményében azt írta, hogy a március 1-jén hatályba lépő felsőoktatási törvény pontosan szabályozza ezt a kérdést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×