A dokumentum szerint olyan államháztartási és a költségvetési politikára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország 2008-ra teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges egyensúlyi feltételeket.

A miniszterelnök ennek érdekében javaslatot tesz arra, hogy a konvergencia-programot foglalja törvénybe az Országgyűlés. A jogszabályban rögzítenék, hogy az államháztartás hiánya nyugdíjreform nélkül nem haladhatja meg 2006-ban a 6,1 százalékot, 2007-ben a 4,7-százalékot, 2008-ban pedig a 3,4 százalékot.

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar fejlesztéspolitika középpontjába azokat a befektetéseket kell állítani, amelyek a biztonságosabb emberi életet, az infrastruktúra modernizálását, valamint a természeti és az épített környezet megóvását, illetve az innovációt, a tudományos kutatást és a fejlesztést, a piacképes tudás és a műveltség megszerzését szolgálják.

„Valósítsunk meg egy európai bérfelzárkóztatási programot, amelynek alapelve legyen, hogy a reálbéreket (…) az ország gazdasági teljesítményének javulásával egyező ütemben felzárkóztatjuk” – áll a dokumentumban.

A kormányfő megállapodást javasol arról, hogy a reálbérek éves emelkedése legfeljebb 1 százalékponttal térhet el a GDP éves növekedésétől. Gyurcsány Ferenc szerint ez határozná meg a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek béralkuját.

A miniszterelnök javaslatot tesz a foglalkoztatás bővítésére is. A minimálbért a létminimumhoz igazítanák, és képzettségi kategóriák szerint differenciálnák. Kiemelt támogatást kapnának a munkaerőpiacra belépő pályakezdők, a gyermekgondozás után munkába állók, az ismételten elhelyezkedni kívánó idősebbek, valamint a megváltozott munkaképességűek.

„Terjesszük ki a munkások és az alkalmazottak munkajogi védelmét, a munkaügyi ellenőrzéssel, a fekete és a szürke foglalkoztatás elleni jogszabályok határozottabb alkalmazásával ne engedjük, hogy büntetlenül kihasználhassák a munkát kereső emberek kiszolgáltatottságát!" – fogalmaz a kormányfő.

A miniszterelnök javaslatot tesz az adócsökkentés 2010-ig szóló programjának elfogadására is. Ennek keretében mérsékelnék az élőmunka után fizetendő társadalombiztosítási terheket és átalakítanák a helyi iparűzési adó rendszerét.

Megállapodást kellene kötni arról is, hogy a jövedelemcentralizáció mértékét 2006 és 2010 között legalább 2 százalékponttal csökkenti a leendő kormány – olvasható a dokumentumban.

Javítaná a kis- és középes vállalkozások működési feltételeit a kormány. Ezt az adócsökkentés mellett a jogi szabályozás egyszerűsítése és az adminisztrációs terhek csökkentése szolgálná.

Gyurcsány Ferenc a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében bővíteni javasolja az agrártámogatásokat. A kormányfő szerint ésszerűsíteni kell a termőföld használatát és javítani kell a magyar agrártermékek piacra jutásának esélyeit.

"Valósítsunk meg egy ötéves nyugdíjkorrekciót” - áll az előterjesztésben. A kormányfő azt is indítványozza, hogy a pártok vállalják: törvényben biztosítják a közelmúltban bevezetett 13. havi nyugdíj kifizetését, 2006-tól pedig az özvegyi nyugdíjak emelését.

Indítványozza azt is, hogy a család- és a lakástámogatások körében a pártok kizárólag olyan változtatásokat támogassanak, amelyek az átlagos vagy az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek nyújtanak többletet.

"Állapodjunk meg, hogy a legfontosabb lakossági szolgáltatások (elektromos áram, gáz, víz- és csatorna, távfűtés, telefon és internet) körében 2006 végéig szociális tarifát vezetünk be!" - fogalmaz Gyurcsány Ferenc.

Hozzáteszi: meg kell kezdeni az egészségügy átalakítását. Az új rendszer egyik pillére az állampolgári jogon járó ellátás, másik pillére a biztosítottak egyénileg fizetett és nyilvántartott hozzájárulásán alapuló kötelező társadalombiztosítás lenne.

A tizenegyedik pontban kisebb, hatékonyabb államapparátus és közigazgatás létrehozását javasolja a kormányfő központi, területi és helyi szinten.

A közoktatásban a miniszterelnök szerint olyan intézményhálózatot kellene finanszírozni, amely az 1-4. osztályok esetében a lakóhely közelében levő iskola elérhetőségére, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban a magas színvonalú képzés feltételeinek megteremtésére koncentrál.