Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.27
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszél az április 8-ai országgyűlési választás szavazólapjainak nyomtatásáról tartott sajtótájékoztatón az ÁNY Biztonsági Nyomda kőbányai telephelyén 2018. március 22-én. A nyomdában kétféle (a magyarországi és levélben szavazáshoz szükséges) országos pártlistás szavazólapot, a 106 egyéni választókerület és a 13 nemzetiség országos listás szavazólapját, vagyis összesen 121 félét készítenek. Körülbelül 18 millió szavazólap készül a nyomdában.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Fontos kéréssel fordult az NVI elnöke a levélben szavazókhoz

Megkezdte a beérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését a Nemzeti Választási Iroda.

Attól a több mint 378 ezer magyarországi lakóhellyel nem rendelkező – tehát akár levélben voksoló – állampolgártól, aki március 24-ig felvetette magát az országgyűlési választás névjegyzékébe, már több ezer azonosító nyilatkozattal ellátott szavazat érkezett a Nemzeti Választási Irodához, e nyilatkozatok ellenőrzését kezdte meg a szervezet tegnap. Pálffy Ilona, az iroda elnöke sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a levélben leadott szavazatoknak április 7-én éjfélig kell megérkezniük. Az elnök hangsúlyozta, hogy a választópolgárok

a levélcsomagokat ne Magyarországra küldjék, hanem a külképviseletekre juttassák el,

onnan szállítják majd haza őket az ott leadott szavazatokkal együtt.

Ha az azonosító nyilatkozaton feltüntetett adatok megegyeznek az NVI nyilvántartásával, a szavazatot tartalmazó borítékot – felbontás nélkül – félreteszik. Ezt ugyanis csak a szavazás lezárulta után lehet felnyitni. A szavazás titkosságát az biztosítja, hogy a nyilatkozatot annak ellenőrzése után elválasztják a lezárt borítékban lévő szavazattól.

A Nemzeti Választási Iroda az ortodox húsvét miatt felhívta a romániai és szerbiai választópolgárok figyelmét, hogy időben adják postára levélszavazatukat.

A külképviseleteken azonban a választás napján is leadhatják az érintettek a voksukat.

Ez már a magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldön szavazókat is érinti. Számukra szombaton zárult le a névjegyzékbe vétel, amelyre összesen 58 356-an vetették fel magukat, tehát nagyjából kétszer annyian, mint 2014-ben.

A választási iroda tájékoztatása alapján felkészültek a külképviseleti szavazásra, Londonban például 12 asztalnál lehet majd voksolni április 8-án, és az NVI becslése alapján legfeljebb 20 perces sorban állásra kell számítania a városban szavazni kívánó mintegy 9700 választópolgárnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×