Infostart.hu
eur:
365.21
usd:
326.42
bux:
142815.52
2026. október 12. hétfő Miksa
Erőművek
Nyitókép: John W. Banagan/Getty Images

Greenpeace: háborús helyzetben sérülékeny lehet Szlovákia energetikai rendszere

A rendszer jelenlegi felépítése háború vagy hibrid támadás esetén komoly kockázatot jelenthet – állítja a Greenpeace Slovakia legújabb elemzésében. A szervezet szerint az ukrajnai háború tapasztalatai azt mutatják: a több ezer kisebb, egymástól független energiaforrásból álló rendszer ellenállóbb lehet, mint az, amely néhány nagy erőműre épül.

A megosztott energiaforrásokat nehezebb támadni című elemzésében arra hívja fel a figyelmet a Greenpeace, hogy a nagy erőművek, az elosztóállomások és a nagyfeszültségű hálózat kulcsfontosságú pontjai háborús helyzetben elsődleges célpontokká válhatnak.

Dorota Osvaldová, a Greenpeace Slovakia energiakampányának koordinátora szerint Ukrajna az elmúlt évtizedek legnagyobb valós energetikai biztonsági próbája lett Európában. Tapasztalatai azt mutatják, hogy

ha az energiatermelés néhány helyszínre koncentrálódik, egyetlen sikeres támadás is országos következményekkel járhat: megsérülhet az átviteli hálózat, megszakadhat a lakosság áramellátása, és hosszú áramszünetek alakulhatnak ki.

A szervezet adatai szerint az orosz invázió kezdete óta Ukrajna jelentős részben elvesztette energiatermelő kapacitását. A legnagyobb károk a hagyományos szén-, gáz- és hőerőműveket, valamint a nagyfeszültségű infrastruktúrát érték. Ezek helyreállítása hosszú időt vehet igénybe, mivel a sérült berendezések gyakran speciálisak, drágák, és háborús körülmények között nehezen pótolhatók.

A Greenpeace szerint Szlovákia jelenleg továbbra is erősen központosított energiatermelési modellre támaszkodik. A szervezet bírálja, hogy a kormány növelné a gázfüggőséget, új nagy kapacitású atomerőmű építését tervezi, miközben szerintük akadályozza a megújuló energiaforrások gyorsabb terjedését.

A civil szervezet úgy véli, az energetikai beruházásokat már nemcsak gazdasági és környezetvédelmi szempontból kell értékelni, hanem nemzetbiztonsági kérdésként is.

„Az energetika már nem csupán az árakról és a kibocsátásokról szól. Az állam biztonságának kérdésévé vált”

– mondta Dorota Osvaldová. Hozzátette: minden új energiaforrás esetében vizsgálni kellene azt is, hogy válsághelyzetben mekkora kockázatot jelent a termelés túlzott koncentrációja.

A Greenpeace szerint az ukrajnai tapasztalatok azt mutatják, hogy a decentralizált, kisebb megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek ellenállóbbak lehetnek. Különösen az épületekre telepített napelemes rendszerek bizonyultak hasznosnak, ha akkumulátoros energiatárolókkal is kiegészítették őket. Ezek a megoldások segíthetik az áramellátás és a kritikus infrastruktúra gyorsabb helyreállítását.

A szervezet ezért azt javasolja Szlovákiának, hogy energetikai stratégiájában nagyobb szerepet kapjon a decentralizált megújuló energia, az energiatárolás és az energiahatékonyság javítása. Emellett szerintük a kórházaknak, vízműveknek és más létfontosságú intézményeknek is nagyobb önállóságot kellene biztosítani arra az esetre, ha a központi hálózat kiesne.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Az IMF adóreformot kér – Elemző: így állunk

Drasztikus javaslatot tett a kormánynak a Nemzetközi Valutaalap (IMF), melynek szakértői kéthetes budapesti tárgyalássorozatot követően tették közzé előzetes megállapításaikat Magyarország gazdasági helyzetéről, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezetője szerint a nagy részük ismerős a hazai közgazdászoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×