A kutatás 2025. december 9. és 17. között készült, ezer fős, reprezentatív mintán. Az eredmények azt mutatják, hogy a megosztottság még számos korábban vitatott témánál is erőteljesebb. A megkérdezettek 50,7 százaléka nem támogatja a sorkatonaság visszavezetését, míg 49,3 százalékuk egyetértene az újbóli bevezetésével.

A felmérés jelentős különbségeket tárt fel a nemek szerint is. A férfi válaszadók többsége inkább ellenzi a kötelező katonai szolgálatot, miközben a nők körében enyhe többség mutatkozik a visszaállítás mellett. Az életkor szintén fontos szerepet játszik a vélemények alakulásában. Az ötven év felettiek körében viszonylag egyértelmű támogatottsága van a sorkatonaságnak, ebben a korcsoportban 32,7 százalék áll határozottan mellette.

Ezzel szemben a 39 év alatti fiatalok döntő többsége elutasítja a kötelező szolgálat gondolatát.

A válaszok földrajzi megoszlásban is jelentős különbségeket mutatnak. A Pozsonyi kerületben a megkérdezettek 60 százaléka, a Nagyszombati kerületben 56,9 százalék, az Eperjesi régióban pedig 52,8 százalék ellenzi a sorkatonai szolgálat visszavezetését. Más megyékben inkább a támogatók vannak többségben, különösen Besztercebánya és Trencsén megyében, ahol a lakosság több mint 55 százaléka egyetértene az intézkedéssel.

A közvélemény-kutatás egyértelmű politikai megosztottságot is kirajzol. A kormányzó Smer, és a Hlas párt, valamint a parlamenten kívüli Republika szimpatizánsai jellemzően támogatják a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. Ezzel szemben az ellenzéki Progresszív Szlovákia, a Szabadság és Szolidaritás, valamint a Demokraták választói inkább ellenzik azt.

A Magyar Szövetség szavazói körében szintén megosztott az emberek véleménye: 52 százalék támogatná a sorkatonaság visszahozását, míg 48 százalék elutasítja.

A Szlovák Nemzeti Párt választói is inkább a bevezetés mellett állnak, de a támogatottság körükben a legalacsonyabb a koalíciós pártok közül, 51,6 százalékos aránnyal. A kutatás készítői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a kisebb pártok esetében az alacsony elemszám miatt az adatok értelmezése nagyobb óvatosságot igényel, különösen a magyar minták esetében.

Martin Klus, a SCIO vezető elemzője szerint az eredmények összhangban vannak az európai biztonsági helyzet alakulásával, valamint más országokban – például Lengyelországban és Németországban – zajló hasonló vitákkal. Mint fogalmazott, a támogatók és ellenzők aránya nagyjából megfelelt az előzetes várakozásoknak, ugyanakkor hangsúlyozta: bizonyos politikai csoportok esetében a kisebb minták miatt körültekintően kell kezelni a következtetéseket.