A Fehér Ház közölte, az ukrán delegációval folytatott tárgyalások során az amerikai fél azt a visszajelzést kapta, hogy az európai javaslat úgymond tükrözi Ukrajna nemzeti érdekeit és érinti stratégiai alapigényeit

Ukrán részről azonban nem érkezett hivatalos önálló nyilatkozat.

Több fontos kérdés továbbra is nyitott, például hogyan garantálják Ukrajna biztonságát az orosz fenyegetések ellen egy megállapodás esetén – írta a Reuters.

A Moszkva által a 2022-es békemegállapodás kudarca elsőrendű felelősének tartott Boris Johnson volt brit kormányfő szerint az eredeti elképzelés szerint sehogy, és ő az Ukrajna elleni jövőbeli támadás lehetőségét látja benne több más európai vezetővel együtt. Johnson a Daily Mailben sarkosan fogalmazott,

• úgynevezett béketervnek,
• Ukrajna katonai kasztrációjának,
• állítólagos barátai által javasolt totális kapitulációnak

nevezte a Trump-adminisztráció elképzelését.

Érzelmes kommentárokkal a háttérben az USA és Ukrajna viszont közös nyilatkozatban azt ígérte, folytatják az intenzív munkát a Donald Trump amerikai elnök által adott csütörtöki határidő előtt, amiről Marco Rubio külügyminiszter már azt mondta, hogy nincs kőbe vésve.

A Reuters szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akár még ezen a héten Washingtonba utazhat, hogy a terv legkényesebb részleteit személyesen beszélje át az amerikai vezetőkkel.

Alexander Stubb finn elnök ugyanakkor hétfőn úgy fogalmazott, hogy a terv jelentős kérdései megoldatlanok. Johann Wadenpol német külügyminiszter pedig úgy, hogy a genfi tárgyalások az európaiak határozott sikerét hozták, mivel törölték a tervből az Európa biztonságát és a NATO-t érintő összes pontot.

Az eredeti, 28 pontos Trump-terv számos vitatott feltételt tartalmazott

• a területátadásról,
• az ukrán hadsereg 600 ezer főre történő limitálásáról, valamint
• NATO-csatlakozási ambíciói feladásáról.

Ez az ukrán társadalom egy része és az őket támogató európai vezetők számára elfogadhatatlan kompromisszum lenne négy év háború után.

Az európai szövetségesek élesen bírálták a javaslatot, mondván, hogy az gyakorlatilag Oroszország követeléseit tartalmazza.

A válaszjavaslat elkenné a területátadás kérdését, befagyasztaná a jelenlegi frontvonalat, és úgymond azonnali megbeszélések indulnának a területi kérdésekről. Továbbá a NATO-tagsághoz hasonló kollektív védelmi garanciát adna Ukrajnának, miközben hadserege létszámát 800 és nem 600 ezer főre csökkentené. Engedmény Moszkva felé, hogy úgymond fokozatosan visszaintegrálnák a nemzetközi gazdaságba és szervezetekbe, köztük a fejlett ipari országok csoportjába.

De vajon olyan ponthoz érkezett-e Ukrajna és Oroszország, mint a 2000-es Camp David-i alku, amelyre Jasszer Arafat palesztin vezető akkor nemet mondott, pedig a történelmi távlatból visszatekintve a lehető legjobb békemegállapodás egy elszalasztott lehetőség volt?

A 28 pontos Trump-tervre adott európai alternatív választ nyomán a Genfbe érkezett Marco Rubio amerikai külügyminiszter már azt mondja, hogy talán ez volt a leginkább produktív találkozó az egész folyamatban, és hogy folytatódnak a megbeszélések.

Donald Trump ugyan hálátlannak nevezte Kijevet, de azt is közölte, hogy az Ukrajna barátai szerint oroszul írt és gépileg fordított elképzelés

nem az utolsó ajánlata.

Az oroszok viszont már korábban arra számítottak, hogy Ukrajna nem utasítja el a tervet azonnal, de megpróbálja az európaiak és a „republikánus héják” támogatása mellett úgy módosítani, hogy az elfogadhatatlan legyen Moszkvának. Ezt a taktikát már többször is alkalmazta Zelenszkij, és úgy tűnik, most is fogja.

Mindezt érdekes módon egy ukrán kiadvány, a Sztrana című híroldal írta még a múlt héten, amit idézett az orosz média is. A portál Telegram csatornáján megjelent kommentár arra számított, hogy törlik a javaslatból

• a Donbasz maradék részének átadására,
• az orosz nyelv státuszára és
• az ukrán NATO-tagság kizárására

vonatkozó passzusokat, aminek nyomán

Moszkva nemet mond.

Hétfő reggel az ukrajnai inváziót támogató Moszkovszkij Komszomolec című lap már olyan címmel közölt cikket, hogy kiderült, mit talált ki Európa Oroszország ellen, és a Sztrana elméletét megtámogatva idézte az amerikai külpolitikai intézet, a Responsible Statecraft egyik véleménycikkét Eldar Mamedov kaukázusi származású egykori lett diplomata tollából. A cél úgy tűnik, nem egy jobb béke, hanem úgy felvizezni az amerikai javaslatot, hogy Moszkva ne fogadja el – írja, ami szerinte visszatérés lenne az elhúzódó háborúhoz, annak ellenére, hogy

a harctéri dinamika Oroszországnak kedvez.

Mamedov szerint a Trump-terv visszakézből történő kapitulációnak való minősítése az európai politikusok részéről téves hozzáállás – idézi a nem épp Moszkva-párti brit Oroszország-szakértőt, Mark Galeottit, aki szerint az elképzelés lehet, hogy rosszul felvázolt és nem teljes, de úgymond nem egyszerű felhívás az ukrán kapitulációra, hanem kezdőpont olyasmihez, ami leállíthatja az öldöklést, van benne ígéret. Mamedov azt is megemlíti, hogy ellenkezés fogadta a Trump-terv kisebbségi és vallási jogokra vonatkozó részét, annak ellenére, hogy ezeket európai keretek és nem orosz követelések alapján garantálnák.

Európa most választás előtt áll, folytathatja a Trump-terv kigúnyolását és adagolhatja bele a méregpirulákat, viszont ha a korrupciós botrány miatt meggyengült Zelenszkij Trump rákényszeríti az igenre, akkor Európa teljesen kizárhatja magát a rendezésből.