Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322.07
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezlete a moszkvai Gosztyinnij Dvorban 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Áfaemelés jön Oroszországban? Vlagyimir Putyin most hallgat, a jegybank nem

A Kreml nem volt hajlandó kommentálni azokat a sajtóhíreket, hogy áfaemeléssel akarja fékezni a költségvetési hiány emelkedését. A Reuters szerint részben az ukrajnai háború miatt kellene lépéseket tenni a pénzügyi helyzet kezelésére.

Adóemelés készül Oroszországban, részben a háború miatt? A kormány a forgalmi adó 10 százalékos növelését fontolgatja, hogy mérsékelje a költségvetési hiányt – legalábbis ezt állítják a Reuters forrásai. A tervezett lépés ellentmondana Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi ígéretének, miszerint 2030-ig nem lesznek új adóemelések.

A Reuters úgy értesült, hogy a moszkvai vezetés a jelenlegi 20-ról 22 százalékra emelné az áfát. Ezt a hírt a Kreml nem volt hajlandó megerősíteni csütörtökön.

Ha meglépnék, akkor akár a felére csökkenthetnék a 2026-os évre prognosztizált hiányt. Az adóbevételek kulcsszerepet játszanak az orosz költségvetésben, 2024-ben a forgalmi adó például a teljes orosz állami bevétel 37 százalékát adta.

Az ukrajnai háborúval járó kiadások és a szociális kötelezettségek miatt nincs mozgástér a kiadások lefaragására, ezért a szakértők szerint a bevételnövelés maradt az egyetlen opció.

Az Orosz Központi Bank Nyugaton szankciók alá vont, de szakmailag elismert elnöke, Elvira Nabiullina óvatosan ugyan, de támogatja az adóemelést.

Szerinte a hiány kordában tartása fontosabb, mint a költekezés, hiszen a deficit nagysága közvetlenül befolyásolja a kamatcsökkentések lehetőségét. Közben igyekezett pozitív hangot megütni – „ne keverjék össze a gazdaság lassulását a recesszióval” – mondta.

Az orosz gazdaság a szankciók ellenére 2024-ben még 4,3 százalékkal bővült, de jövőre már csak 1 százalékos növekedést várnak, miközben az infláció 8 százalék felett maradhat.

Putyin elnök szeptember elején még arról beszélt, hogy a bevételek növelését inkább a termelékenység fokozásával képzeli el, ám a költségvetési szabályok betartása miatt egyre inkább elkerülhetetlennek tűnik az adóemelés.

Közben

az orosz tartalék jelenleg mintegy 60 milliárd dollár, amit a kormány részben már idén is felhasznál a hiány fedezésére

– írja a Reuters. Ugyanakkor a kamatok magasan, 17 százalékon állnak, így az újabb hitelek drágák lennének, tehát az adóemelés tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak.

Anton Sziluanov pénzügyminiszter arra utalt, hogy 2030-ra az orosz büdzsét már jóval alacsonyabb tervezett olajár-bevétel szerint kell alakítani. 2030-ra ezt 60 dollárról 55-re szállítják le ugyanis azt az olajárplafont, amely meghatározza, hogy az olajbevételből milyen árszint felett kell félretenni a pénzt szociális kiadásokra.

Közben, míg Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő nem volt hajlandó kommentálni az esetleges adóemelési hírt, egy másikat megerősített, hogy távozik az elnöki adminisztráció helyettes vezetője, az Ukrajnai háborút megindítását a nyugati sajtó szerint ellenző, amúgy ukrajnai születésű Dmitrij Kozak. Peszkov szerint ő maga mondott le és nem távolították el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×