Infostart.hu
eur:
376.08
usd:
321.38
bux:
128030.58
2026. április 9. csütörtök Erhard
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Légicsapások után szóháború: a Trump-kormányzat magyarázkodni kényszerül az iráni bombázások miatt

Heves vita nzajlik arról, hogy az amerikai légicsapások komolyan visszavetették-e az iráni atomprogramot. A Fehér Ház dühösen cáfolja azokat a hírszerzési értesüléseket és állításokat, amelyek szerint nem esett komoly kár az iráni képességekben.

„Megtizedelte, lemosta, megsemmisítette – válasszák ki szabadon a megfelelő szót, ez egy történelmileg sikeres támadás volt” – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján arról, hogy mit okoztak az amerikai bombázások az iráni atomprogramnak. Pete Hegseth a CNN és más médiumok „hamis híreinek” nevezte azokat az állításokat, amelyek kétségbe vonják a Fehér Ház értékelését.

A Trump-kormányzat szerint szinte lenullázták Irán képességét, hogy nukleáris fegyvert hozzon létre. Ebben támogatta meg a vezetőket Dan Caine tábornok, aki szerint „az összes, Fordóra dobott bomba pontosan oda ment, ahová kellett”. A katonai vezető azokról a „bunkergyilkos” bombákról beszélt, amelyek 60 méter mélyre képesek lehatolni, hogy ott hatalmas pusztítást végezzenek.

Egy dolog azonban lerombolni a nukleáris létesítményeket, és egy másik megsemmisíteni a dúsított uránt, amellyel robbanófejeket lehet megtölteni.

Európai illetékesek szerint „korai hírszerzési jelentések arra utalnak, hogy a katonai célra alkalmas 408 kg-os iráni uránkészlet jobbára sértetlen”.

A Financial Times cikke szerint két európai hivatalnok „megkérdőjelezte Donald Trump következtetését, hogy a bombázás eltörölte az iráni atomprogramot”.

Az amerikai elnök csütörtökön arról írt közösségi oldalán, hogy nem vittek el semmit, így uránt sem Fordóból, mert „az túl sokáig tartana, túl veszélyes lenne és nagyon nehéz lenne elmozdítani”. Azt, hogy az uránt elvitték, iráni illetékesek állították. A 12 napos izraeli–iráni háború, valamint az amerikai bombatámadás után először szólalt meg Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője, aki azt mondta:

az amerikai támadás „nem ért el semmi jelentőst”.

Közben kormánya közölte: megszünteti az együttműködést az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségével, így vélhetően sokkal nehezebb lesz a külvilág számára információkat szerezni az iráni atomprogramról.

A hírszerzési anyagokról folyó vita a 2003-as iraki háború előkészületeit idézte fel, az invázió a Szaddam Huszein rendszerének tömegpusztító fegyver-programjáról szóló, később hamisnak bizonyult információk alapján indult meg.

A mostani vitát egy kiszivárgott amerikai értékelés tüzelte a fordói, natanzi és iszfaháni atomtelepeken okozott károkról. Eszerint „csak pár hónappal vetették vissza az iráni atomprogramot”. Donald Trump azt is írta közösségi felületén, hogy „a tökéletes misszióról” szóló anyagot a demokraták szivárogtatták ki. „Vád alá kellene őket helyezni” – tette hozzá az amerikai elnök.

Védelmi minisztere csütörtökön hevesen bírálta a médiát, amiért erre a jelentésre koncentrált, mivel azt az Amerikai Védelmi Hírszerzési Ügynökség „előzetesnek és kevéssé megbízhatónak” nevezte. „Maguknak a DNS-ében van, hogy Trump ellen drukkolnak” – mondta Pete Hegseth a riportereknek.

(A nyitóképen: Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Többeknél is „kiverte a biztosítékot” egy német reformterv

Többeknél is „kiverte a biztosítékot” egy német reformterv

Sajátos vita támadt a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) és az SPD elnöke és egyben alkancellár között. A súlyos választási kudarcok után Lars Klingbeil a szövetség szerint előre menekült, hangsúlyozva, hogy Németországnak reformprogramra van szüksége. Ennek jegyében szerinte a németeknek többet kell dolgozniuk és később kellene nyugdíjba menniük.

Orbán Viktor: a kormány válságkezelő üzemmódban működik

Az energetikai és gazdasági válság kezelésére készül a kormány – erről beszélt Orbán Viktor az Indexnek adott interjújában, aki szerint Magyarország a háború kitörése óta válságkezelő üzemmódban működik, és ez várhatóan 2026-ban, sőt akár 2027-ben is így maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×