Infostart.hu
eur:
385.15
usd:
331.72
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Légicsapások után szóháború: a Trump-kormányzat magyarázkodni kényszerül az iráni bombázások miatt

Heves vita nzajlik arról, hogy az amerikai légicsapások komolyan visszavetették-e az iráni atomprogramot. A Fehér Ház dühösen cáfolja azokat a hírszerzési értesüléseket és állításokat, amelyek szerint nem esett komoly kár az iráni képességekben.

„Megtizedelte, lemosta, megsemmisítette – válasszák ki szabadon a megfelelő szót, ez egy történelmileg sikeres támadás volt” – mondta Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Pentagonban tartott sajtótájékoztatóján arról, hogy mit okoztak az amerikai bombázások az iráni atomprogramnak. Pete Hegseth a CNN és más médiumok „hamis híreinek” nevezte azokat az állításokat, amelyek kétségbe vonják a Fehér Ház értékelését.

A Trump-kormányzat szerint szinte lenullázták Irán képességét, hogy nukleáris fegyvert hozzon létre. Ebben támogatta meg a vezetőket Dan Caine tábornok, aki szerint „az összes, Fordóra dobott bomba pontosan oda ment, ahová kellett”. A katonai vezető azokról a „bunkergyilkos” bombákról beszélt, amelyek 60 méter mélyre képesek lehatolni, hogy ott hatalmas pusztítást végezzenek.

Egy dolog azonban lerombolni a nukleáris létesítményeket, és egy másik megsemmisíteni a dúsított uránt, amellyel robbanófejeket lehet megtölteni.

Európai illetékesek szerint „korai hírszerzési jelentések arra utalnak, hogy a katonai célra alkalmas 408 kg-os iráni uránkészlet jobbára sértetlen”.

A Financial Times cikke szerint két európai hivatalnok „megkérdőjelezte Donald Trump következtetését, hogy a bombázás eltörölte az iráni atomprogramot”.

Az amerikai elnök csütörtökön arról írt közösségi oldalán, hogy nem vittek el semmit, így uránt sem Fordóból, mert „az túl sokáig tartana, túl veszélyes lenne és nagyon nehéz lenne elmozdítani”. Azt, hogy az uránt elvitték, iráni illetékesek állították. A 12 napos izraeli–iráni háború, valamint az amerikai bombatámadás után először szólalt meg Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője, aki azt mondta:

az amerikai támadás „nem ért el semmi jelentőst”.

Közben kormánya közölte: megszünteti az együttműködést az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségével, így vélhetően sokkal nehezebb lesz a külvilág számára információkat szerezni az iráni atomprogramról.

A hírszerzési anyagokról folyó vita a 2003-as iraki háború előkészületeit idézte fel, az invázió a Szaddam Huszein rendszerének tömegpusztító fegyver-programjáról szóló, később hamisnak bizonyult információk alapján indult meg.

A mostani vitát egy kiszivárgott amerikai értékelés tüzelte a fordói, natanzi és iszfaháni atomtelepeken okozott károkról. Eszerint „csak pár hónappal vetették vissza az iráni atomprogramot”. Donald Trump azt is írta közösségi felületén, hogy „a tökéletes misszióról” szóló anyagot a demokraták szivárogtatták ki. „Vád alá kellene őket helyezni” – tette hozzá az amerikai elnök.

Védelmi minisztere csütörtökön hevesen bírálta a médiát, amiért erre a jelentésre koncentrált, mivel azt az Amerikai Védelmi Hírszerzési Ügynökség „előzetesnek és kevéssé megbízhatónak” nevezte. „Maguknak a DNS-ében van, hogy Trump ellen drukkolnak” – mondta Pete Hegseth a riportereknek.

(A nyitóképen: Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a washingtoni védelmi minisztériumban, a Pentagonban 2025. június 22-én, miután az amerikai haderő légitámadást hajtott végre urándúsító létesítmények ellen Iránban.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×