Egekben a költségvetési deficit: az 1970-es évek vége óta (kivéte a 2008-2009-es pénzügyi válságot és a pandémia időszakát) nem volt ilyen magas. Az államadósság lassan a következő évtizedek gazdasági teljesítményének kétszeresére emelkedik.
Ilyen állapotban vette át Donald Trump az Egyesült Államok vezetését – írja elemzésében a Telegraph című lap.
REPORTER: Have you decided what the auto tariffs rate should be?
— Aaron Rupar (@atrupar) February 18, 2025
TRUMP: It'll be in the neighborhood of 25 percent
REPORTER: And what about semiconductors and pharmaceuticals?
TRUMP: It'll be 25 percent and higher pic.twitter.com/oo6mlxhWv0
Az új elnöknek közben figyelnie kell kampányígéretére, hogy masszív adócsökkentést hajt végre. Közgazdászok szerint ennek az összegében már annyi a nulla, hogy nehéz felfogni: 10 év alatt 10 ezer milliárd dollár lesz a költsége.
Kell a pénz az adókedvezményekre
Szakértők szerint így Trump vámjai valójában nem valamiféle geopolitikai pózolásból fakadnak, hanem az adócsökkentő program finanszírozását szolgálják. (Beiktatási beszédében ez nyíltan ki is mondta: „ahelyett, hogy saját polgárainkat adóztatnánk, megvámoljuk a külföldi országokat és gazdagabbá tesszük a polgárainkat”).
BREAKING ? Donald Trump stuns the world by announcing Reciprocal Tariffs on EVERY country that has it for us
— MAGA Voice (@MAGAVoice) February 13, 2025
America will no longer be bullied
WE ARE BACK ??
pic.twitter.com/y4fLmHcRuY
A Telegraph forrásai szerint mindez azt jelenti, hogy hozzá kell szokni a washingtoni vámpolitikához.
„Úgy tekint rájuk, mint bevételi forrásra és a csapata arra használja fel őket, hogy igazolják az adócsökkentéseket” – mondta Michael Martins volt amerikai követségi diplomata, az Overton Advisory tanácsadó cég alapítója. Erre sem a Martinshoz hasonló elemzők jöttek rá, mert ezt is kimondták az elnöki csapatban:
„A vámok nagyon fontos részét képezik az adócsökkentésről szóló beszélgetéseknek”
– idézte a brit lap Peter Navarrót, az elnök kereskedelmi tanácsadóját.
Mindez, Martins szerint azt jelenti: fel kell készülni, hogy Donald Trump további vámokat vet ki és növeli a már létezők mértékét.
Masszív költségvetési hiány
A 2025-ös pénzügyi évre 1.9 ezer milliárd dolláros amerikai szövetségi deficit a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) prognózisa, ami a GDP 6,2 százalékának felel meg. Az arány már közelít az elmúlt 50 év átlagának kétszereséhez. Tíz év múlva a költségvetési hiány már 2,7 ezer milliárd, az akkorra várt GDP-szint 6,1 százaléka lesz.
Ezért mondják azt az elemzők, hogy siralmas az Egyesült Államok pénzügyi helyzete. A magas hiány azt is jelenti, hogy folytatódik az eladósodás és a Kormányzati Elszámoltatási hivatal (GAO) szerint az kezd fenntarthatatlanná válni.
A hivatal becslése szerint 2027-re az amerikai államadósság rekordmagasságra, a GDP 106 százalékra ugrik, 2047-re pedig eléri a 200 százalékot.
És ezek a számok még arra épülnek, hogy Donald Trump 2017-es adókedvezményei az idén lejárnak. Ő azonban meg akarja hosszabbítani azokat, ami a következő évtizedben 5,5 ezer milliárd dollárnyi adósságfelvételre kényszeríti az államkasszát.
The hard facts and why #Trump has to take drastic action - look at the balance sheet of the USA.
— MartyParty (@martypartymusic) February 2, 2025
Deficit $87 billion 2024
Deficit $711 billion already in 2025 pic.twitter.com/B8wlvAeNeD
Adócsökkentés, rendületlenül
James Knightley, az ING bank nemzetközi közgazdásza szerint „ez csak a kiinduló pont lesz. Az 5,5 ezer milliárdból senki sem profitál, mert csak arra lesz jó, hogy a jelenlegi szinten tartsa az adósávokat”.
Donald Trump azonban további csökkentésekre készül. Például meg akarja szüntetni a túlórát terhelő adót, ami 2 ezer milliárd dollárba kerülhet 10 év alatt.
Az elnök emellett meg akarja szüntetni a szociális segélyek és a borravaló adóját és 21 százalékról 15 százalékra akarja leszállítani a nyereségadót. És ez mind pénzbe kerül. Kommentátorok szerint azonban nem minden mehet könnyen neki, a Kongresszus például megmakacsolhatja magát a borravaló kérdésében.
???? ?? ??? ??? ???? ???? ????? ???? ?? ?????????? ?? ????????.
— CeCe ˗ˏˋ ✞ ˎˊ˗ ? ?? (@Ohio_buckeye_us) February 18, 2025
1. NO Tax on tips
2. NO Tax on seniors SS
3. NO Tax on Overtime Pay
4. Renewing Trump 2016 tax cuts
5. Adjusting state and Local tax cap.
6. Eliminating special tax… pic.twitter.com/xgeNHdYhEV
Martins szerint Trump úgy kezeli majd, hogy „márkaneve a volt üzletemberből lett politikus és ő így az agresszív első lépés” taktika híve.
Privilegizált helyzetben Amerika, de nem tarthat örökké
Kérdés, hogy mi reagálnak a piacok, az amerikai állampapírok hozamai. Ezek egyelőre nem emelkednek olyan mértékben, hogy a növekvő államadósság azonnali pénzügyi válságot okozzon, de ki tudja, meddig bírja a rendszer.
„Az Egyesült Államok kivételezett helyzetben van. Képes nagyon nagy költségvetési hiányokat finanszírozni, alacsony kamatláb és egy erős valuta mellett. Viszont nem tudjuk, mikor ér mindez véget... azt azonban tudjuk, hogy a tűzzel játszunk, mert ez nem tarthat a végtelenségig”
– mondta Robin Brooks, a tekintélyes kutatóműhely, a Brookings Intézet munkatársa.
Trump számára opció még a közkiadásokkal való takarékosság. Ez a DOGE, a Kormányhatékonyság Hivatala felállításának hátterében. Elon Musk milliárdossal az élén a DOGE feladata, hogy masszív takarékossági lépésekkel szabadítson fel pénzt, de még így sem fog megfelelő mennyiségű pénzt összespórolni.
Az amerikai állami kiadások kétharmadát (benne a társadalombiztosítási, kereset-kiegészítési és egészségügyi szociális járulékokat) törvény védi,
így Musk a fennmaradó egyharmadot célozhatja csak meg. Ennek a harmadnak a kétharmada azonban katonai kiadás, így megtakarításokat a harmad harmadában találhat a milliárdos vállalkozó.
(Aki januárban elismerte: reálisan 1 ezer milliárd dollárt spórolhat meg).
Bejön-e elég pénz a vámokból?
Ilyen helyzetben elég pénzt tud-e összeszedni Trump a vámokkal? A rövid válasz: nem, de az elnököt motiválhatja a múlt: a 20. század elején az amerikai állami bevételek körülbelül felét a vámok tették ki (napjainkban viszont már csak 2 százalékát adják).
A számítás az, hogy az összes import 10 százalékos vámja és a kínai termékeket sújtó 60 százalékos vám évi 225 milliárd dollár bevételt produkálhat.
Ez azonban – a szakértők szerint – nem veszi figyelembe az úgynevezett Laffer-görbét.
Azaz: ahogy vámot emelnek, az érintett áruk forgalma csökken és így nem folyik be a tervezett pénz.
A közgazdászok arra is figyelmeztetnek: a vámok árát az alacsonyabb jövedelmű amerikaiak érezhetik meg, aki pénzük nagyobb hányadát költik fizikai termékekre és energiára.
Gradually we are getting there.
— Sparsh Sehgal (@sparsh_sehgal) February 1, 2025
The Laffer curve should be engrained in the psych of every policymaker. https://t.co/7yjydrHC3I pic.twitter.com/X2j4SvTHI9
Ha túl agresszívek a vámok, az visszavethet eme réteg költekezési potenciálját, ami gyengébb gazdasági növekedést idézhet elő.