Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 11. szombat Leó, Szaniszló
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 kétnapos csúcstalálkozójának első napi ülésén Oszakában 2019. június 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Mihail Klimentyev

Kijevben "szól a vészcsengő" Trump és Putyin egyetértése miatt

Az orosz külügyminisztérium minden korábbinál nyíltabban jelezte, hogy Moszkva valamiféle alkut szeretne kötni az ukrajnai harcok leállítására, bár a megjegyzés egy alacsonyabb beosztású hivatalnok szájából hangzott el.

Oroszország kész „a komoly beszélgetésre az ukrajnai helyzet rendezésére” – erről beszélt a TASZSZ hírügynökségnek adott interjúban Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium egyik középszintű beosztottja, a Független Államok Közössége, azaz a szovjet utódállamok második osztályának vezetője.

Megfogalmazása szerint a 2022-es isztambuli megállapodástervezet alapján folytatnának megbeszéléseket. Az orosz invázió után nem sokkal felvázolt alku értelmében Ukrajna vállalta volna a független státuszt, azaz, hogy nem lép be a NATO-ba. Az aláírásra kész dokumentumot azonban végül elvetette – mint több forrásból azóta kiderült – a nyugati támogatók és köztük Boris Johnson akkori brit miniszterelnök sugalmazására.

Az isztambuli dokumentumot emlegette nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki azt is állította, hogy a megállapodást elősegítő gesztusként vonták vissza Kijev körzetéből az orosz csapatokat, azaz nem verték őket onnan vissza. Putyin emellett illegitimnek nevezte Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök mandátuma lejárt, de a háború miatt eddig nem tartottak új választásokat az országban.

Most az orosz külügyi illetékes is Putyin szavaira utalt, amikor azt mondta, hogy a tárgyalások megkezdéséhez „rendezni kell a Zelenszkij illegitim státusza és a megbeszéléseket tiltó rendelete körüli jogi kérdéseket”.

A Lenta orosz híroldal említette, hogy az orosz külső katonai hírszerzés, az SZVR azt az értékelést adta ki, hogy „a nyugati országok egyre inkább vevők az ötletre, hogy tárgyalásokat kezdjenek Moszkvával az ukrajnai konfliktus fokozatos rendezéséről”. A portál szerint a Zelenszkij mandátumát övező kérdés miatt a NATO-államok egyre inkább fontolgatják Ukrajnában „látszatdemokratikus választások” megrendezését, hogy új vezetés kerüljön hatalomra Kijevben.

Putyin január 28-án úgy fogalmazott, hogy Zelenszkijjel lehet tárgyalni, de ő nem írhat alá semmit. Kijevnek érvénytelenítenie kell a tárgyalásokat blokkoló elnöki rendeletet és ezt az ukrán parlament elnöke teheti meg.

A másik oldalon Zelenszkij arról beszélt, hogy Brüsszel és Washington bevonásával szeretne tárgyalni Moszkvával, de csak az után, hogy találkozott Donald Trump amerikai elnökkel.

Zelenszkij potenciális lecseréléséről, illetve az azzal kapcsolatos amerikai–orosz egyetértésről nemcsak az orosz médium, hanem a brüsszeli Politico című lap is írt. Az Egyesült Államok választások kiírását sürgette Ukrajnában – Keith Kellogg különleges megbízott úgy fogalmazott, hogy „demokráciákban még háborús időkben is tartanak választásokat”, amihez Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn hozzátette: „Zelenszkij hivatali ideje lejárt.” Az, hogy Kellogg gondolatait gyorsan magáévá tette a Kreml, „bekapcsolta a vészcsengőt” – mondta a Politicónak egy volt ukrán miniszter.

Ukrajnában jelenleg a törvény nem teszi lehetővé hadiállapot idején a választások kiírását. Azt, hogy Moszkva és Washington egyfajta közös álláspontra juthat, a hétvégén Zelenszkij is elismerte, mondván: „veszélyes nélkülünk beszélni Ukrajnáról”. Korábban azt is mondta: választásokat tarthatnak az idén, ha leállnak a harcok és Kijev biztonsági garanciákat kap.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Ukrajnában a béke nagyon messze van, még a tartós tűzszünet is távoli

Kaiser Ferenc: Ukrajnában a béke nagyon messze van, még a tartós tűzszünet is távoli

A pravoszláv húsvéti ünnepre hivatkozva tűzszünet lépett életbe Oroszország és Ukrajna között. Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint az elmúlt négy évben mindig megtartották a húsvéti tűzszünetet, utána viszont ugyanúgy folytatódtak a harcok, ezért ebből nem lehet egy tartós békére következtetni.

Figyelmezteti a szavazókat a választási iroda

A választási szervek felkészültek mind a hazai, mind a külképviseleti szavazás lebonyolítására, a levélszavazás a jogszabályi előírásoknak megfelelően zajlik. Viszont figyelmeztetést tettek közzé: ne hagyják az utolsó pillanatokra a voksolást, mert sorok alakulhatnak ki, és senki ne felejtse otthon az igazolványát.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Giró-Szász András politikai tanácsadó
Ma végleg lezárulhat a háború, Izrael hajlandó békülni, az ajatollah bosszút ígér – Híreink percről percre a közel-keleti konfliktusról pénteken

Ma végleg lezárulhat a háború, Izrael hajlandó békülni, az ajatollah bosszút ígér – Híreink percről percre a közel-keleti konfliktusról pénteken

Donald Trump amerikai elnök azt mondta egy NBC Newsnak adott interjúban, hogy a libanoni hadműveletek visszafogására kérte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Az amerikai vezető úgy látja - napokon belül meg fognak tudni állapodni Iránnal egy békeszerződés nyélbe ütéséről. Nagyon úgy tűnik, hogy Libanon és Izrael hamarosan tárgyalni kezd az országban zajló harcok beszüntetéséről. Felolvastak az iráni köztelevízióban egy olyan üzenetet, melyet állítólag Irán legfőbb vezére, Modzstaba Hámenei küldött az iráni népnek – számol be az Al-Dzsazíra. A nap folyamán Irán és az USA Pakisztánban fog tárgyalni a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×