Infostart.hu
eur:
364.93
usd:
311.7
bux:
133288.09
2026. április 24. péntek György
Jimmy Carter
Nyitókép: X / Habitat for Humanity

Aki visszaadta a Szent Koronát - Jimmy Carter életútja

100 éves korában elhunyt Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke. Egyciklusos elnökségét diplomáciai mérföldkövek és külpolitikai krízisek jellemezték. Ő volt az, aki visszaadta a magyar Szent Koronát és elnöksége után elismert humanitárius aktivista lett.

Jimmy Carter a magyarok számára két dologról ismert: 1977-ben ő engedélyezte a II. Világháború idején külföldre vitt koronázási ékszerek, köztük a Szent Korona visszaadását. 1996-ban pedig ex-elnökként, a Házat-Hazát alapítvány színeiben más önkéntesekkel együtt 10 házat húzott fel Vácott.

Carter mai szemmel nézve egy szegény georgiai családban született, 1924-ben. Az iskolában kiemelkedő kosárlabdázó volt, majd a haditengerészetben szolgált és egészen a tengeralattjáró tiszti rangig vitte. Édesapja halála miatt azonban leszerelt és átvette a családi földimogyoró farmot – amit felvirágoztatott.

Később a politikára adta a fejét és kétszer is beválasztották a georgiai szenátusba.

1970-ben ő lett a déli állam kormányzója és már hangsúlyosabban felvállalta rasszizmus-ellenességét... az ellene (is) tüntető Ku-Klux Klán nagy haragjára. 1974-ben, az Amerikát megrázó Watergate botrány árnyékában indult az elnökségért, azt ígérve, hogy „soha nem fog hazudni”.

Akkor még nem sokan hittek benne, de 1976-ban mégis ő nyerte a Demokrata Párt elnökjelöltségét és minimális előnnyel megverte a hivatalban lévő Gerard Fordot. A nevéhez fűződik több külpolitikai mérföldkő és egy nagy kudarc. 1 évvel hivatalba lépése után írták alá a Panama-csatorna fokozatos átadásáról szóló szerződést.

Carter idején vette fel a diplomáciai viszonyt Washington Pekinggel,

ő írta alá Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló SALT II-egyezményt... majd, az afganisztáni szovjet bevonulás miatt felszólított a moszkvai olimpia bojkottjára.

Legnagyobb vívmánya pedig 1978-ban az Izrael és Egyiptom közötti békekötést szentesítő, Camp David-i szerződések aláírása volt – ami máig Amerika egyik legnagyobb közel keleti vívmánya. Viszont a hazai gazdasági gondok közepette, nem jött jól neki egy külföldi kudarc, amikor tragédiával zárult az iráni forradalom után fogságba került amerikai túszok kiszabadítására indított akció. 1980 áprilisában a berepülő amerikai helikopterek közül egy összeütközött egy szállítógéppel és nyolc katona meghalt.

Még abban az évben súlyos vereséget szenvedett az elnökválasztásokon a republikánus Ronald Reagennel szemben.

Közben Teherán úgy időzítette a túszok elengedését, hogy azok Reagan beiktatásakor nyerjék vissza a szabadságukat. Cartert ugyan megrázta a vereség, de aktív maradt. Utódja megbízottjaként például Észak-Koreába utazott egy békemisszióra, könyvtárában vitattak meg sok külpolitikai ötletet és 2002-ben Béke Nobel-díjat kapott. Tagja volt a Nelson Mandela alapította Bölcsek Tanácsának, miközben egy baptista iskolában is tanított. Feleségét, Rosalynnt egy évvel élte túl.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Túl sok tanóra, túl sok tantárgy” – részletesen beszélt a terveiről Lannert Judit, a jövendő oktatási miniszter

„Túl sok tanóra, túl sok tantárgy” – részletesen beszélt a terveiről Lannert Judit, a jövendő oktatási miniszter

Új alaptantervet és kevesebb kompetenciamérést szeretne Lannert Judit, akit Magyar Péter az új Tisza-kormány oktatási minisztereként mutatott be. Egyik fő feladatának a gyerekek és oktatók leterheltségének csökkentését látja, mint mondta, „úgy nem lehet 21. századi oktatást csinálni, hogy sokféle tantárgyat kell tanítani. Sok a tantárgy, amit sok órában tanítanak” – fogalmazott. Lannert Judit miniszterként megszüntetné a teljesítményértékelési rendszert és a „kompetenciamérés-cunamit”. Csak a 6., 8. és 10. évfolyamokban tartana felméréseket. Lannert elmondta, hogy a későbbiekben teljesen átalakítják a tankerületi rendszereket is. A tankötelezettséget 16-ról 18 évre emelik, és visszahozzák a szabad tankönyvválasztást.
inforadio
ARÉNA
2026.04.24. péntek, 18:00
Krausz Ferenc
Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×