Infostart.hu
eur:
393.27
usd:
339.87
bux:
122107.32
2026. március 21. szombat Benedek
Jimmy Carter
Nyitókép: X / Habitat for Humanity

Aki visszaadta a Szent Koronát - Jimmy Carter életútja

100 éves korában elhunyt Jimmy Carter, az Egyesült Államok 39. elnöke. Egyciklusos elnökségét diplomáciai mérföldkövek és külpolitikai krízisek jellemezték. Ő volt az, aki visszaadta a magyar Szent Koronát és elnöksége után elismert humanitárius aktivista lett.

Jimmy Carter a magyarok számára két dologról ismert: 1977-ben ő engedélyezte a II. Világháború idején külföldre vitt koronázási ékszerek, köztük a Szent Korona visszaadását. 1996-ban pedig ex-elnökként, a Házat-Hazát alapítvány színeiben más önkéntesekkel együtt 10 házat húzott fel Vácott.

Carter mai szemmel nézve egy szegény georgiai családban született, 1924-ben. Az iskolában kiemelkedő kosárlabdázó volt, majd a haditengerészetben szolgált és egészen a tengeralattjáró tiszti rangig vitte. Édesapja halála miatt azonban leszerelt és átvette a családi földimogyoró farmot – amit felvirágoztatott.

Később a politikára adta a fejét és kétszer is beválasztották a georgiai szenátusba.

1970-ben ő lett a déli állam kormányzója és már hangsúlyosabban felvállalta rasszizmus-ellenességét... az ellene (is) tüntető Ku-Klux Klán nagy haragjára. 1974-ben, az Amerikát megrázó Watergate botrány árnyékában indult az elnökségért, azt ígérve, hogy „soha nem fog hazudni”.

Akkor még nem sokan hittek benne, de 1976-ban mégis ő nyerte a Demokrata Párt elnökjelöltségét és minimális előnnyel megverte a hivatalban lévő Gerard Fordot. A nevéhez fűződik több külpolitikai mérföldkő és egy nagy kudarc. 1 évvel hivatalba lépése után írták alá a Panama-csatorna fokozatos átadásáról szóló szerződést.

Carter idején vette fel a diplomáciai viszonyt Washington Pekinggel,

ő írta alá Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló SALT II-egyezményt... majd, az afganisztáni szovjet bevonulás miatt felszólított a moszkvai olimpia bojkottjára.

Legnagyobb vívmánya pedig 1978-ban az Izrael és Egyiptom közötti békekötést szentesítő, Camp David-i szerződések aláírása volt – ami máig Amerika egyik legnagyobb közel keleti vívmánya. Viszont a hazai gazdasági gondok közepette, nem jött jól neki egy külföldi kudarc, amikor tragédiával zárult az iráni forradalom után fogságba került amerikai túszok kiszabadítására indított akció. 1980 áprilisában a berepülő amerikai helikopterek közül egy összeütközött egy szállítógéppel és nyolc katona meghalt.

Még abban az évben súlyos vereséget szenvedett az elnökválasztásokon a republikánus Ronald Reagennel szemben.

Közben Teherán úgy időzítette a túszok elengedését, hogy azok Reagan beiktatásakor nyerjék vissza a szabadságukat. Cartert ugyan megrázta a vereség, de aktív maradt. Utódja megbízottjaként például Észak-Koreába utazott egy békemisszióra, könyvtárában vitattak meg sok külpolitikai ötletet és 2002-ben Béke Nobel-díjat kapott. Tagja volt a Nelson Mandela alapította Bölcsek Tanácsának, miközben egy baptista iskolában is tanított. Feleségét, Rosalynnt egy évvel élte túl.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kezd kirajzolódni, hogy Amerika és Izrael érdekei eltérnek Iránban

Kezd kirajzolódni, hogy Amerika és Izrael érdekei eltérnek Iránban

Annak ellenére, hogy mit állítanak a szövetséges Egyesült Államok és Izrael vezetői, világossá vált, hogy eltérő a két ország érdeke az iráni háborúban. Ezt mondja néhány beosztott és több kommentátor. Mindez különösen az iráni Dél-Parsz földgázlétesítmény elleni támadás után vált nyilvánvalóvá.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ilyen rakétatámadás még nem volt: Irán új szintre lépett, miközben Donald Trump a kivonulást emlegeti - Híreink az iráni háborúról szombaton

Ilyen rakétatámadás még nem volt: Irán új szintre lépett, miközben Donald Trump a kivonulást emlegeti - Híreink az iráni háborúról szombaton

Donald Trump péntek este - a tőzsdék zárását követően - azt írta, hogy fontolgatja az Egyesült Államok Irán elleni háborújának fokozatos leépítését, mivel az amerikai hadsereg „nagyon közel” áll a kitűzött célok eléréséhez. Eközben az Egyesült Államok aznap harminc napra felfüggesztette az iráni kőolaj tengeri vásárlására vonatkozó szankciókat, aminek célja az amerikai-izraeli-iráni konfliktus nyomán megugrott olajárak enyhítése. A lépések egyelőre nem hatották meg Iránt: a perzsa állam szombatra virradóra több ballisztikus rakétával támadta Izraelt, valamint egy az Indiai-óceánon található amerikai-brit katonai bázist is, amit eddig lehetetlennek tartottak. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×