Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hét elején azt mondta, hogy már 11 ezer észak-koreai katona van az országával határos, orosz kurszki régióban, még csak annyi szivárgott ki, hogy az ukrán erők támadást intéztek ellenük. Később Andrij Kovalenko, a külső elhárítás vezetőjének Telegram-posztjából már az is kiderült, hogy hogyan: aknavetőkből nyitottak tüzet rájuk.

Az ukránok egy koreai nyelvű videót is kiadtak, amiben megadásra hívják fel a katonákat. Egy új fogolytábort mutatnak benne, ahová hamarosan megérkeznek a KNDK-ból jött első „megszállók”, és ahol „nagy, fűtött helyiségek, ágyak és napi három meleg étel” várja „az életet választó” hadifoglyokat. A kényelmes ágyakon feltűnik két macska is, mintegy jelezve az emberséges bánásmódot.

Az Independent című lap szerint sok észak-koreai azért vállalta a veszélyt, mert első ízben külföldre utazhat és komoly összeget – egy más forrás szerint havi kétezer dollárt – kereshet, aminek azonban 90 százaléka a phenjani államkasszába vándorol.

Az észak-koreaiak vezénylése előtt már heteken át folyt a spekuláció arról, hogy milyen képzettségűek és milyen ütőerőt képviselnek, és hogy esetleg csak arra használják fel őket az oroszok, hogy bedobják őket az úgynevezett „húsdarálóba”.

Egyes nyugati szakértők elitkatonáknak nevezték őket – bár csak Phenjan hadseregének más egységeihez képest. Felvetették, hogy nem képezték ki őket az internet alapú modern kommunikációs eszközök vagy akár a drónok használatára, amiben az ukránok és az oroszok is nagy jártasságra tettek szert.

Kovalenko ukrán hírszerzőfőnök egy másik posztban már arról írt, hogy éppenséggel a drónok irányítására tanítják be az orosz egyenruhába bújtatott észak-koreaiakat. A Háborús Szemle, a Vojennoje Obozrenyije című orosz katonai lap, amely az interneten a Topwar.ru név alatt fut, közben gunyorosan kommentálta az ukrán védelmi miniszter, Rusztem Umerov állítását arról, hogy a koreaiakat burjátoknak nevezik.

A cikk említi, hogy „több tízezer olyan koreai létezik, aki orosz állampolgár, aki már az ukrajnai konfliktus előtt is az volt”. Nem világos, hogy ezzel azt akarta-e sugallni, hogy nem is küldenek észak-koreai katonákat az ukrán határra, amikor azt még Putyin elnök sem tagadta.

Egy idézetet is közölt Umerov ukrán minisztertől, amelyről nem volt világos, hogy az állítólagosan megtörtént összecsapásra utalt-e és amely szerint az „nem volt rendszerjellegű. Azonosítani kell a halottakat és a foglyokat, hogy meg tudjuk nevezni a veszteségeket”.

A Topwar.ru szerint az „ukránok gerjesztik az észak-koreai témát, hogy katonai segítséget kapjanak Dél-Koreától”. Az ukránok szerint viszont az „álburjátok” bevetésével Moszkva számára elkerülhető a további orosz nemzetiségűek mozgósítása.