Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Szlovák zászlót tart a kezében egy férfi a besztercebányai F. D. Roosevelt Kórház előtt 2024. május 16-án. Az egészségügyi intézményben ápolják Robert Fico miniszterelnököt, akit lőfegyveres támadás ért május 15-én a Pozsonytól mintegy 150 kilométerre, északkeletre fekvő Nyitrabányán (Handlová) tartott kihelyezett kormányülés után. Robert Kalinák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes közlése szerint a szlovák miniszterelnököt négy lövedék találta el, és bár az állapotát sikerült stabilizálni, még nincs túl az életveszélyen. A merénylet elkövetőjét, egy 71 éves lévai férfit a helyszínen azonnal őrizetbe vette a rendőrség.
Nyitókép: MTI/AP/Erdős Dénes

A merénylet árnyékában: kiderült, ki nyerné most az EP-választást Szlovákiában

Robert Fico szlovák miniszterelnök pártja, a Smer nyerné a Szlovákiában június 8-ára kiírt európai parlamenti választásokat az Ipsos szerint. A felmérés már a miniszterelnök ellen május 15-én elkövetett merénylet után adott válaszokat is tartalmazza. A Magyar Szövetség 4,8 százalékos eredménnyel nem tudna képviselőt juttatni Brüsszelbe.

Az Ipsos ügynökség a Denník N napilap felkérésére végezte el az európai parlamenti választásokat megelőző legfrissebb közvélemény-kutatását, melyből kiderül, hogy a voksolás után a Robert Fico szlovák miniszterelnök vezette Smer győzedelmeskedne. Robert Fico ellen május 15-én, szerdán követtek el fegyveres merényletet Nyitrabányán, a választási felmérés pedig május 14. és 21. között zajlott. Az adatok mintegy egyharmadát a támadás előtt, a kétharmadát pedig már a merénylet után gyűjtötték össze az Ipsos kérdezőbiztosai. Így tehát

ez az első olyan, nagy ügynökségek egyike által készített felmérés, amely betekintést nyújt a Szlovákiában jelenleg uralkodó közhangulatba a merénylet után.

A felmérésben megkérdezettek szerint a június 8-i európai parlamenti választásokat a legnagyobb kormánypárt, a Smer a leadott szavazatok 24,4 százalékával nyerné, de nem sokkal marad le tőle a legerősebb ellenzéki erőt képviselő Progresszív Szlovákia. Michal Šimečka pártjára a válaszadók 23,5 százaléka szavazna. A második és a harmadik párt támogatottsága között már markánsabb különbség mutatkozik. Az erőviszonyok tekintetében a kormánykoalíció második pártjának számító Hlas ugyanis 10,3 százalékkal lenne a harmadik. Ez lényegesen gyengébb eredmény, mint amit a korábbi parlamenti választási felmérések mutattak.

Az Európai Parlamentbe bejutna még a szélsőjobboldali Republika is. Őket a megkérdezettek 9 százaléka választaná. További három párt – a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Szabadság és Szolidaritás, valamint a Slovensko mozgalom – lenne képes megugrani a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Az EP választáson induló egyedüli magyar párt,

a Magyar Szövetség pártja mindössze 2 tizeddel lemaradva, vagyis 4,8 százalékos eredménnyel maradna a vonal alatt az Ipsos felmérése szerint.

A tavaly szeptemberi parlamenti választásokat illető felmérésben leginkább a Smer javított és a Hlas rontott. Robert Fico pártja márciustól májusig 21,6 százalékról 25 százalékra tornázta fel magát. A Hlas támogatottsága időközben 16,3 százalékról 14 százalékra csökkent. A fő magyarázat erre az lehet, hogy Peter Pellegrini pártelnököt időközben megválasztották köztársasági elnöknek és júniustól elbúcsúzik a pártpolitikától.

Az európai parlamenti választási listán csak néhány párt indított ismertebb politikusokat, néha még minisztereket és volt miniszterelnököket is. Más pártok, például a Hlas nem tett ismertebb embereket a listára. A Magyar Szövetség listáját Berényi József, a párt elődpártjának, az MKP-nak korábbi elnöke, jelenleg Nagyszombat megye elnökhelyettese vezeti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×