Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Peter Pellegrini korábbi szlovák kormányfőt, a Hang - Szociáldemokrácia párt vezetőjét sminkelik a szlovákiai választásokat megelőző televíziós vita szünetében Pozsonyban 2023. szeptember 21-én. A szlovákiai előrehozott parlamenti választást szeptember 30-án rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Szlovákiában véget ér a kampány – jöhet az elnökválasztás

Ma van a szlovák elnökválasztási kampány utolsó napja, éjféltől 48 órás kampánycsend lép életbe. Az utolsó közvélemény-kutatási eredmények szerint rendkívül szoros küzdelem várható a két legerősebbnek tartott jelölt, Peter Pellegrini és Ivan Korčok között.

Szombaton tartják az elnökválasztás első fordulóját Szlovákiában. Eggyel kevesebb, csak tíz jelölt közül választhatnak a szavazók, Andrej Danko, a kormányzó Szlovák Nemzeti Párt elnöke ugyanis hétfőn visszalépett a megmérettetéstől Štefan Harabin javára. Az indulók száma még módosulhat, a jelöltek csütörtök reggel 7 óráig még meggondolhatják magukat.

A választópolgárok döntő többsége már elhatározta, kire szavaz az államfőválasztás első fordulójában – derült ki a Hogy vagy, Szlovákia? elnevezésű felméréssorozat legutóbbi közvélemény-kutatásából. Az államfő feladatairól is megkérdezték a választókat, a legtöbben úgy gondolják, az államfőnek főleg a kormánnyal való együttműködés a feladata. 36 százaléknyian viszont azt várják, hogy a köztársasági elnök ellensúlyozza a kormány hatalmát. Az ellenzéki pártok választói várnak ellensúlyozást az új államfőtől, a kormánypártok támogatói pedig főleg együttműködést.

A lakosok többsége, 53 százaléka a legutóbbi felmérés szerint Peter Pellegrini házelnököt juttatta volna az elnöki palotába. Ivan Korčok volt külügyminiszter 47 százalékot szerzett volna. Az első fordulót is Pellegrini nyerné, Korčok népszerűsége mintegy 2,5 százalékkal marad el. Utánuk Štefan Harabin, Igor Matovič és Forró Krisztián következik. A Magyar Szövetség elnökére a választók 2,7 százaléka voksolna.

A két legesélyesebb jelölt hétfőn találkozott először egy televízós vitán. Elhangzott, mindketten azt szeretnék, ha béke lenne Ukrajnában, és egyik államfőjelölt sem értene egyet szlovák katonák Ukrajnába küldésével. A két jelöltnek arra a kérdésre is válaszolnia kellett, államfőként találkozna-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Nem feltételezem, hogy amíg tart a háború, erre sor kerülhet, de rövid időn belül valamilyen módon biztosan normalizálódik a viszony” – jelentette ki Peter Pellegrini. Ivan Korčok azt mondta, „nem lehet olyan emberrel találkozót tartani, aki ellenségnek tekinti Szlovákiát, és egész Európa biztonságát veszélyezteti".

Csütörtöktől már nem kampányolhatnak a jelöltek, de Ivan Korčok kedd este még Pozsonyban szervezett demonstrációt. A nagygyűlésen több ezer ember előtt ismert személyiségek biztosították őt a támogatásukról. A tömeg kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet a jelenlegi kormány külpolitikájával, illetve a közmédia átalakítását érintő terveivel.

A szombaton reggel 7-től este 10-ig tartó szavazáson egy államfőjelölt sorszámát lehet bekarikázni. Ha valaki több sorszámot is bekarikáz, a szavazata érvénytelen lesz. Ha szükség lesz rá, az elnökválasztás második fordulóját április 6-án tartják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×