Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325.48
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Petr Fiala cseh miniszterelnök egy prágai sajtóértekezleten 2023. május 11-én. A cseh kormány bemutatta a nyugdíjrendszer reformját és a költségvetés konszolidációját célzó törvénycsomag-tervezetét.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Hosszú szünet után két új kormányfővel ül össze a V4-es csúcs

„Nem értünk egyet mindenben, de szükség van a párbeszédre” – mondta a cseh kormányfő a V4-es csúcs előtt

„Néhány dolgot illetően eltér a véleményünk, ugyanakkor sok olyan bennünket érintő téma van, amelyekről együtt kell beszélnünk” – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök a Visegrádi Négyek keddi csúcstalálkozója előtt. A cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő prágai találkozójának fő témáit az energiabiztonság, az Európai Unió stratégiai célkitűzései, valamint az illegális migráció megelőzése fogják alkotni.

Petr Fiala cseh miniszterelnök a V4-es kormányfői csúcs előtt egy nappal találkozik Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. A kétoldalú tárgyalások témája az Európai Unió bővítése, az ukrajnai helyzet és a regionális együttműködés a védelem, az energetika, illetve a migráció terén. Másnap kerül sor a visegrádi kormányfők prágai találkozójára a Lichtenstein-palotában. A keddi kormányfői csúcsot megelőzően Petr Fiala úgy fogalmazott, „egyértelmű, hogy nem értünk egyet egyes külpolitikai kérdések megközelítésében, de sok olyan dolog van, amely a közép-európai régiót érinti, és amelyről beszélnünk kell.” Példaként az illegális migrációt és az energetika témakörét említette.

A cseh miniszterelnök úgy fogalmazott, bízik benne, hogy hasznos lesz a közös beszélgetés, még akkor is, ha sok mindenben eltérőek a vélemények. „Ez azonban nem kell hogy megakadályozzon bennünket a párbeszéd folytatásában” – tette hozzá a házigazda szerepét betöltő cseh kormányfő.

Csehország tavaly júliusban vette át a visegrádi csoport egyéves soros elnöki tisztségét. Azóta több politikusi találkozóra is sor került a V4-es formáción belül, köztük a tavaly novemberi elnöki csúcstalálkozóra. Petr Fiala korábban többször is meglehetősen szkeptikusan reagált a V4-es kormányfők találkozójával kapcsolatos kérdésre. Januárban úgy nyilatkozott, hogy az aktuális események tükrében szerinte logikus, hogy a Visegrádi Négyek miniszterelnökei az utóbbi időben nem találkoztak. A múlt héten kifejtette,

azért hívta össze a csúcstalálkozót csak most, mert meg akarta várni az új kormányok beiktatását Szlovákiában és Lengyelországban.

Legutóbb tavaly júniusban Pozsonyban találkoztak a V4-es kormányfők. Akkor még Petr Fiala cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő vett részt. Ezen a csúcstalálkozón az illegális migrációval kapcsolatban megállapodtak abban, hogy elutasítják a kötelező kvótákat és a kényszerbetelepítést. Ukrajnát illetően pedig abban értettek egyet, hogy a háború sújtotta országnak meg kell őriznie szuverenitását és területi integritását.

A keddi találkozón Szlovákiát már Robert Fico, Lengyelországot pedig Donald Tusk fogja képviselni. Két nappal később, vagyis február 29-én, csütörtökön pedig a négy ország házelnöke ugyancsak Prágában találkozik, ám ezúttal csatlakozik hozzájuk az ukrán parlament elnöke is.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×