Infostart.hu
eur:
385.75
usd:
328.99
bux:
0
2025. december 17. szerda Lázár, Olimpia
A hand touching a 3D floating human head - artificial intelligence concept
Nyitókép: Getty Images/Wirestock

A DeepMind-alapító figyelmeztet: a mesterséges intelligencia vesztesek tömegét termeli ki

A kormányoknak el kell gondolkodniuk a mesterséges intelligencia miatt munkájukat elvesztő dolgozók kompenzálásán – állítja a Google mesterséges intelligencia cége, a DeepMind társalapítója.

Mustafa Suleyman két társával hozta létre a ma már a Google-hoz tartozó DeepMind mesterségesintelligencia-kutató céget. A vállalkozás gerincét tudósok, mérnökök és kutatók alkotják, és bevallott célja "a tudomány előmozdítása és az emberiség számára hasznos" fejlesztés.

Most azonban ennek a cégnek a társalapítója is megkongatta a vészharangot a mesterséges intelligencia előretörése miatt. Igaz, nem úgy, mint mások: nem a civilizációt félti, csak jelezte, hogy az algoritmusok felforgatják az emberi munkavégzés világát.

Mustafa Suleyman szerint – aki tavaly hagyta el a DeepMindot, és alapított meg egy másik hasonló céget, az Inflection AI-t –

a kormányoknak el kellene gondolkodniuk azon, hogyan támogassák azokat a munkavállalókat, akik a technológia miatt veszítik el állásukat.

Az AI ugyanis "nagy számú vesztest" hoz létre, különösen a "fehér galléros", azaz irodai és intellektuális munkakörökben. "Kétségtelen, hogy a következő 5-10 évben az ő számos feladatuk nagyon másképp fog kinézni, nagy számú vesztes lesz, akik nagyon boldogtalanok, nagyon idegesek lesznek" – mondta a San Franciscóban megrendezett technológiai és innovációs csúcson, a Bridge Forumon.

A technológia fejlődése miatti lelkesedést mérséklik azok a félelmek, hogy a mesterségesintelligencia-eszközök az orvosi diagnosztikától kezdve az oktatáson át a szövegírásig mindent felforgatnak, ami munkahelyek tömegét számolhatja fel.

Múlt héten a londoni LBC hírrádióba betelefonáló egyik alkalmazó elmondta: a ChatGPT jóvoltából már egyáltalán nem költ vállalati tartalom- és blogírókra, amivel masszív pénzeket spórol meg, viszont az írók elestek egy bevételi forrástól.

A Goldman Sachs befektetési bank közelmúltbeli kutatása szerint az úgynevezett generatív mesterséges intelligencia fejlődése tíz év alatt hét százalékkal növelheti a globális GDP-t. Ez azonban "jelentős zavarokat" okozhat a munkaerőpiacon, mivel

akár 300 millió munkahelyet is érinthet az automatizálás.

Mustafa Suleyman szerint az egyik megoldás az egyetemes alapfizetés lehetne. "Anyagi kompenzációra van szükség. Ez egy olyan politikai és gazdasági intézkedés, amelyről komolyan el kell gondolkodnunk" – fejtegette. A mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok az elmúlt hat hónapban nagy technológiai ugrásokat hajtottak végre és a szektor cégeibe több milliárd dollár befektetői pénz áramlott be. És hogy hogyan fejlődik tovább a technológia? Mustafa Suleyman azt mondta: "Az elmúlt évtizedet az osztályozás és a jóslás jellemezte, most az interakciót fejlesztjük. Minden dinamikusabb lesz, és jön a személyre szabott érzést nyújtó intelligencia."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mészáros Andor: stabil lesz Andrej Babis kormánya, de baj esetén az ellenzékből is lehetnek támogatói

Olyan komoly a kormánykoalíció többsége, hogy ez stabil kormányzást vetít előre – értékelt az InfoRádió Aréna című műsorában Mészáros Andor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének egyetemi docense. Beszélt arról is, mi adja Andrej Babis politikai varázsát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

Kiderült az igazság az EU új AI-támogatásairól: a magyar cégek nagy része kiszorulhat a rendszerből

A mesterséges intelligencia uniós finanszírozási rendszere évek óta ugyanazt a kritikát kapja: miközben az EU stratégiai szinten erős hangsúlyt fektet az AI fejlesztésére, a támogatási programok túlnyomó része továbbra is a kutatóintézetekre és a nagy technológiai szereplőkre épül. A kkv-k és az alkalmazásorientált vállalkozások számára viszont alig vannak elérhető eszközök, és az infrastruktúra-finanszírozás is több ponton kiürült a mostani ciklus végére. Mindezt tovább bonyolítja, hogy a 2028–2034-es keretben az Európai Bizottság összevonja a digitális forrásokat, és a Digitális Európa Program beolvad a Versenyképességi Alapba – ám az új rendszer fókuszai egyelőre még inkább a deep tech irányába tolódnak. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) viszont már most  tud segíteni a cégeknek, hogy a lehető leghatékonyabban pályázzanak rájuk és használják fel az uniós forrásokat – többek között ezekről beszélgettünk Petri Bernadettel, az MFOI ügyvezetőjével, a közvetlen EU forrásokért felelős miniszteri biztossal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×