Infostart.hu
eur:
379.35
usd:
321.74
bux:
131413.53
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A NATO brüsszeli székházának előcsarnokában egy férfi 2022. november 16-án. A tagországok nagykövetei rendkívüli ülésre gyűltek össze, miután az előző nap feltehetőleg orosz gyártmányú rakéta robbant fel a kelet-lengyelországi Przewodów falu egyik gabonasilójában, és két embert megölt. Az eset Oroszország Ukrajna elleni háborúja alatt történt.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Szlovák házelnök: felelőtlenség most NATO-tagsággal kecsegtetni Ukrajnát

A szlovák házelnök szerint elfogadhatatlan, hogy egy olyan ország, amelyben háború dúl, csatlakozzon a NATO-hoz. „Nagyon felelőtlen dolog felesleges reményt adni Ukrajnának, de a folyamat elkezdődhet” – jelentette ki Boris Kollár Prágában az európai uniós nemzeti házelnökök kétnapos konferenciájának nyitónapján. Az EU-csatlakozással kapcsolatban elmondta, sajnálja, hogy Ukrajnát megszállták, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt valamilyen rövidebb eljárást kell alkalmazni.

A kétnapos prágai konferencia első napjának témája az Ukrajna elleni orosz agresszió és az Európai Unió válasza volt. A tanácskozáson kiemelt vendégként vesz részt Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke. Ruslan Stefanchuk szerint országa a csatlakozási feltételek közül hét területen könyvelt el előrelépést. Hangsúlyozta: Kijev bízik abban, hogy még az idén megkezdődhetnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásai Brüsszellel. Az ukrán vezetés szívesen venné, ha a NATO júliusban Vilniusban megrendezendő csúcstalálkozóján Ukrajna meghívást kaphatna a szövetségbe.

Boris Kollár, a pozsonyi parlament elnöke erre reagálva mondta azt, hogy egy olyan ország, ahol katonai konfliktus van folyamatban, nem csatlakozhat a NATO-hoz, mert ez elfogadhatatlan. „Szerintem ezt még a tagországok sem hagynák jóvá. Nagyon felelőtlen dolog ilyen reményeket kelteni az ukránokban” – fogalmazott a szlovák házelnök, hozzátéve, hogy a katonai szövetséghez csak békeidőben lehet csatlakozni, különben érvénybe lépne az 5. cikkely, és a tagországoknak be kellene lépniük a háborúba.

Boris Kollár egyúttal hangsúlyozta, mindez nem azt jelenti, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását.

„Támogatjuk, de békeidőben és ahogyan azt kell. Elkezdheti a folyamatot, de nem lehet tagként elfogadni”

– tette hozzá a szlovák házelnök. Az EU-csatlakozás kérdésében megismételte azt az álláspontját, hogy Ukrajnának végig kell mennie a teljes csatlakozási folyamaton, ahogy azt Szlovákia vagy Csehország is tette a múltban. „Nagyon sajnálom, hogy Ukrajnát megszállták, de ez nem jelenti azt, hogy emiatt valamilyen rövidebb eljárást kell alkalmazni.

Minden tagállamra ugyanazok a szabályok érvényesek”

– szögezte le Boris Kollár.

Markéta Pekarová Adamová, a cseh Képviselőház elnöke beszédében azon meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi közösségnek folytatnia kell Ukrajna támogatását a jogos önvédelemben. „Határozottan el kell utasítani azt az álláspontot, hogy további fegyverek szállításával Ukrajnának csak olajat öntünk a tűzre. A békéről ebben az esetben csak az erő pozíciójából lehet tárgyalni” – vélte a cseh parlamenti alsóház elnöke. Kijelentette: Európának jelenleg nincs világos elképzelése arról, milyen viszonyt akar fenntartani Oroszországgal a háború befejezése után.

A prágai konferencián Jakab István, az Országgyűlés alelnöke képviseli Magyarországot. Jakab István elmondta, Magyarország kiáll Ukrajna mellett, de a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását kéri. „Magyarország nemzeti érdeke egy szuverén, erős, demokratikus és a polgárainak, köztük az ott élő őshonos nemzeti közösségeknek is életlehetőséget biztosító Ukrajna” – mutatott rá a magyar Országgyűlés alelnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Lefordulás a tőzsdéken, komoly mínuszban a magyar piac

Lefordulás a tőzsdéken, komoly mínuszban a magyar piac

Tegnap folytatódott a technológiai szektort érintő eladási hullám az USA-ban, különösen a szoftverrészvények szenvedtek az elmúlt napokban, de nagy ütést kapott tegnap a chipgyártó AMD, a Broadcom és a Micron is, a Nasdaq pedig 1,5 százalékos mínuszban zárt. Az ázsiai tőzsdék lekövették a Wall Street-i esést, a dél-koreai tőzsdén a memóriachip-gyártók estek jelentősen, de gyakorlatilag egész Ázsiában negatív volt a hangulat. Ami az európai tőzsdéket illeti, a gyenge nemzetközi hangulat itt is érezteti hatását, a kezdeti iránykeresést délelőtt esés váltotta fel, a magyar piac is jelentős mínuszba került. Eközben a nyersanyagpiacokon továbbra is nagy a volatilitás, az ezüst árfolyama 10 százalékot esett ma. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×