Infostart.hu
eur:
349.44
usd:
300.96
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
A Gazprom orosz állami energetikai társaság németországi leányvállalatának logója berlini székázának bejáratánál 2022. április 6-án.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Sohn

A „perifériák” fellázadtak az EU gázszolidaritási ötlete ellen

Európa több országában ellenállást váltott ki az Európai Unió ötlete, hogy a tagállamok 15 százalékkal csökkentsék gázfogyasztásukat. A háttérben az orosz gáz és az ukrajnai háború áll.

Már a felszálló ágban lelőtték a déli EU-tagállamok a Brüsszeli Bizottság újabb ötletét az ukrajnai háború által is tüzelt energiaszállítási válság kezelésére. Pontosabban sokak szerint annak a lehetőségnek a kezelésére, hogy ha kontinens és a blokk legnagyobb gazdasága, Németország, nem kap többé földgázt Oroszországból, az Északi Áramlat 1 vezetéken.

Ez egyelőre nem történt meg, a turbina-saga és a karbantartás után az oroszok felújították a szállítást, de csak részben – miközben az unióból folyamatosan azt hallják, hogy az nem akar az ügyfelük lenni.

Magyarország, Lengyelország, Ciprus és Görögország mellett Spanyolország és Portugália is nemet mondott az ötletre, hogy augusztustól májusig kötelező, 15 százalékos fogyasztás-csökkentést írhassanak elő a tagállamoknak, ha Moszkva elzárná a gázcsapot. Az elképzelés szerint

a fogyasztás-visszafogást azonnal, kötelezően be lehetett volna vezetni, miközben a tagállamoknak meg kellett volna osztaniuk egymással készleteiket.

Uniós diplomaták már a múlt héten jelezték, hogy nem volt elég támogató tagállamok között még a minősített többséghez sem – azaz, hogy az EU lakosság 65 százalékot képviselő, minimum 15 ország igen mondjon rá.

A Politico külön kiemelte, hogy Magyarország „még egy lépéssel továbbment és nem engedi, hogy bármennyi gáz elhagyja az országot” az utolsó nyári hónaptól kezdve.

Portugália is jelezte nemtetszését, „fenntarthatatlannak” nevezve az ötletet. Spanyolország pedig közölte: nem függ az orosz gáztól, lépéseket tesz a földgáz tárolására és nem kényszerít megszorításokat a családokra vagy az iparra. Az ibériai országban elég sarkosan fogalmazott Teresa Ribera energetikai miniszter:

„Olyan áldozatot követelnek tőlünk, amiről meg sem kérdeztek bennünket”

– mondta. Úgy tűnik, a konzultáció hiánya és az ötlet kötelező jellege volt az, ami igazán kiverte a biztosítékot sok fővárosban.

Ribera és a többi uniós energetikai miniszter kedden alkudozik tovább a kérdésben, de a Politico szerint a bizottság ötletét „addigra már veszett ügynek lehet nyilvánítani”.

„Ez már a lehetetlen küldetés kategóriája, ezt még Tom Cruise sem tudná elfogadtatni”

– mondta egy uniós diplomata.

A portál megjegyzi, hogy most nem annyira a gazdag és takarékoskodó észak-nyugat és dél-Európa, hanem a nem orosz gázhoz is hozzáférő perifériák és Németország szembenállásáról van szó. Előbbiek nem hajlandók segíteni Berlinnek.

Amire a németek kritikával válaszoltak: „takarékoskodnunk kell az energiával Európában, főképp a gázzal. Ez azt jelenti, hogy az orosz gázszállítás csökkentése által nem érintett országoknak segíteni kéne a többieknek. Különben nem lenne európai szolidaritás” – mondta Robert Habeck német alkancellár. Franciaország és egy sor állam nem vallott nyíltan színt, de a szavazási szabályok miatt automatikusan bukik az ötlet, ha Olaszország – ahol épp kormányválság van – nemet mond rá.

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Azért is spórolnak egyes csapatok az erejükkel, mert a létszámbővítés és a lebonyolítás miatt könnyebb továbbjutni a csoportból a vb-n, és az igazán nehéz meccsek a torna második részében következnek – mondta az InfoRádióban Szabados Gábor. A sportfogadás-szakértő szerint a gyengébb kezdés ellenére a spanyolok és a brazilok továbbra is ugyanolyan jó eséllyel pályázhatnak a végső győzelemre.

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Lendületet adott a tőzsdéknek a hétvégi iráni-amerikai megállapodás híre, a Dow új csúcsra ment a hétfői kereskedésben és kedden tovább emelkedik, ma reggel a Nikkei is történelmi csúcsot döntött, és az európai indexek is szemmel látható pluszban állnak, amit az olajár mai esése is segít. A SpaceX ma is szárnyal, így lekörözte az Amazont és a Microsoftot is piaci kapitalizációban, már a negyedik legnagyobb amerikai vállalat. A magyar tőzsdén ma felülteljesít a Mol a blue chipek közül, a céggel kapcsolatban több fontos hír is napvilágot látott, délután bejelentették, hogy megvan a részvényesi megállapodás a NIS irányításáról. Az amerikai tőzsdék felemás hangulatban zártak, egyedül a Dow Jones fejezte be zöldben a kereskedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×