Infostart.hu
eur:
363.33
usd:
326.1
bux:
143453.78
2026. november 6. péntek Lénárd
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak az Európai Unióból történő brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója az Európai Parlament büsszeli plenáris ülésén 2019. április 3-án. Az ülésen többek között a brit EU-tagság megszűnésének legújabb fejleményeiről tárgyaltak.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

London és az EU: a remény rabjai

"A beteg még életben van." "Látszik egy keskeny ösvény” – ilyen nyilatkozatok hangzottak el az európai oldalon azt követően, hogy vasárnap kiderült: még a végső határidő sem végső a brexit utáni brit-európai kereskedelemről szóló tárgyalásokon. Szvetnik Endre összefoglalója.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap telefonon állapodott meg abban, hogy a korábbi határidőt figyelmen kívül hagyva folytatják az alkudozást. Hétfőn egy brit kormányforrás is azt mondta, "van még kilométer a folyamatban" - arra utalva, hogy a remény még nem halt meg.

Az európaiak szerint a briteknek el kéne fogadniuk, hogy egy fair alkuban benne foglaltatnak az elkerülhetetlen engedmények.

A többször figyelmen kívül hagyott határidők ellenére a felek tehát tovább tárgyalnak és most már nem mondják, hogy meddig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

akár az év végéig, amikor lejár a megállapodásra adott átmeneti időszak, amikor még az unió szabályai érvényesek az Egyesült Királyságban.

Ezt eredetileg azért találták ki, mert mindkét oldal erősen reménykedett a szabadkereskedelmi megállapodásban és így viszonylag zökkenőmentesen lehetne új sínre tenni Nagy-Britannia és az EU kereskedelmi kapcsolatát.

A londoni kormány azonban figyelmeztetett, hogy már így is 100 kilométeres kamionsorok alakulhatnak ki a brit és az európai kikötőkben, ha a kamioncégek nem készülnek fel arra, hogy januártól extra bürokráciával szembesülnek majd a határon.

Michel Barnier, az unió főtárgyalója hétfőn délután számolt be az uniós tagállamok nagyköveteinek az alkudozás jelenlegi állásáról.

"Felelősségünk, hogy minden esélyt megadjunk a sikernek… a következő néhány nap fontos lesz" - írta később a Twitteren.

A találkozó előtt viszont utalt a fennmaradó nehézségekre: továbbra is nézeteltérések állnak fenn a fair és szabad verseny és piaci hozzáférés, valamint a halászati vita kérdésében. "Még nem találtuk meg a megfelelő egyensúlyt, tovább dolgozunk" - mondta.

A halászati téma a hétvégén bizarr nyilatkozatokhoz vezetett a brit oldalon: konzervatív képviselők szerint a Királyi Haditengerészet hajói akadályozhatják meg, hogy a francia és más halászok bejussanak a brit területi vizekre - véget vetve az évszázados gyakorlatnak.

Így egy olyan helyzet állna elő, hogy egy NATO tagállam katonai erővel rettentené el szövetségesei állampolgárait.

Vezető uniós diplomaták szerint a halászat kérdésében éppenséggel nőtt a szakadék a zárt ajtók mögött folyó tárgyalásokon, mert a britek elutasították, hogy 3 évre fagyasszák be a jelenlegi helyzetet. Viszont az esetleges kereskedelmi alku jövőbeli vitáinak rendezési mechanizmusában kis mértékben közeledtek az álláspontok.

A brit sajtó szerint Johnson és von der Leyen vasárnapi telefonbeszélgetése arra utal, hogy akár az év végéig folytatódhat az alkudozás. Ekkor már bizonyosan nem maradna idő arra, hogy az érintett parlamentek, így az Európai Parlament az év végéig ratifikálja az alkut. Az egyik elképzelés az, hogy

ideiglenesen életbe léptetnék az egyezményt és később jöhetne a parlamenti szentesítés.

Alok Sharma brit kereskedelmi miniszter hétfőn arról beszélt, hogy Boris Johnson még nem akar felállni az asztaltól. "A nép, a vállakozások azt várják, hogy extra erőfeszítést tegyünk és ezt is tesszük most" - mondta. Közben arra kérte a brit fogyasztókat: ne kezdjék fel felhalmozni az élemiszert, mert ő biztos abban, hogy zökkenőmentes marad az élelmiszer-ellátás. Maguk a brit kereskedőláncok viszont már megkezdték a fontos fogyasztási cikkek felhalmozását és arra figyelmeztettek, hogy áremelkedések jöhetnek, ha nem sikerül alkut kötni Brüsszellel.

Címlapról ajánljuk

Sári Zsolt az ügynökaktákról: a hiteles adatokkal jobban megérthető, mi miért történt, mert a rendszer volt a fő bűnös

„Le akarjuk zárni a hallgatás korát, nem akarjuk, hogy tovább kísértsen az a múlt, ami lehetővé tette a zsarolhatóságot, lehetővé tette azt, hogy találgatások legyenek” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az ügynökaktákról Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Félnek a befektetők, veszik a dollárt

Félnek a befektetők, veszik a dollárt

Hatalmasat estek tegnap a mesterséges intelligenciához kötődő részvények, és a zuhanás hatása több más piacra is átterjedt. A befektetők az amerikai kötvényekben és a dollárban kerestek menedéket, miközben az olaj ára is emelkedett. Mindez a forintra is komoly nyomást gyakorolt, így a magyar fizetőeszköz reggel 326 körül állt a dollárral és 364,6 körül az euróval szemben. Délután friss amerikai munkaerőpiaci adatok jelentek meg, amelyek jelentősen felülmúlták a várakozásokat: októberben a várt 65 ezer helyett 165 ezer új munkahely jött létre, a munkanélküliségi ráta pedig 4,2 százalékról 4,1 százalékra csökkent, miközben a dollár tovább erősödött.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×