eur:
402.72
usd:
372.08
bux:
89487.37
2025. április 1. kedd Hugó
Vendégek egy stockholmi kerthelyiségben 2020. április 22-én, a koronavírus-járvány idején. Svédországban egyáltalán nem vezettek be kijárási tilalmat a koronavírus-járvány elleni védekezésül.
Nyitókép: MTI/AP/TT Hírügynökség/Anders Wiklund

Svéd nagykövet: májusban nyájimmunitás lesz Stockholmban

Svédország fővárosa májusra elérheti a nyájimmunitást – a koronavírus-járványra adott ellentmondásos válasza miatt. Stockholmban minimális korlátozások voltak érvényben, miközben a világ sok országában az emberek ki sem léphettek az utcára.

Ellentmondásosan ítélik meg külföldön és otthon Stockholm fellépését a Covid-19 járvány közepette, de egy illetékes most azt mondta: hamarosan látszik majd az eredmény.

A politikusok világszerte kimondatlan dilemmája ez:

az időseket és sebezhetőket, vagy az aktív keresők által fenntartott gazdaságot védjük-e a járvány közepette?

A stockholmi hatóságok az utóbbit választották, és csak minimálian korlátozták a lakosok mozgását és gyülekezését az elmúlt hetekben.

Svédország washingtoni nagykövete most azt mondta: májusra a főváros eléri az úgynevezett nyájimmunitást, melynek a nyomán a vírusfertőzés a betegségen átesett vagy védőoltást kapott többség ellenállási képessége miatt

már gyakorlatilag nem terjedni.

„Stockholm lakosságának körülbelül 30 százaléka már immunis” – mondta Karin Ulrika Olofsdotter nagykövetasszony az amerikai közszolgálati csatornának, a National Public Radio-nak. „A következő hónapban már elérhetjük a nyájimmunitást a fővárosban” – tette hozzá.

Nagy kérdés

A brit kormány tudományos főtanácsadója szerint a populáció 60 százalékának kell védetté válnia ahhoz, hogy megvalósuljon az új típusú koronavírustól védő nyájimmunitás.

Továbbra is kérdéses viszont, hogy egyáltalán védett-e, és ha igen, mennyi ideig a betegségen már átesett személy.

Az Egészségügyi Világszervezett óvta a kormányokat attól, hogy a fertőzést leküzdő embereket „immunitási igazolványokkal” lássák el, mert még nincs egyértelmű tudományos válasz.

Dél-Koreában például 222 volt Covid-19 betegről jelentették azt, hogy ismét pozitív lett a vírustesztje. A hatóságok most megpróbálják tisztázni, hogy a teszt egyszerűen nem ismerte fel, hogy maradt még bennük vírus vagy valóban újrafertőzöttnek számítanak-e.

Olofsdotter nagykövet elfogadta, hogy további kutatásokra van szükség és azt mondta: a svéd kormány kész módosítani irányvonalán, ha ez szükséges. Egyelőre azonban nem tervezik ezt.

Svédországgal szemben a skandináv szomszédok, Norvégia és Dánia is szigorú karantént vezetett be.

Anders Tegnell, a svéd politikát formáló járványügyi szakértő

„hosszabb távon fenntarthatónak” nevezte a fellépésüket a „drasztikus, rövidtávú taktikával” szemben.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Stockholmban nyitva maradtak az iskolák, éttermek és áruházak és csak az ötven főnél nagyobb csoportok gyülekezését tiltották meg. A legtöbb középiskolai és egyetemi órát viszont online tartják és arra kérték a lakosokat, hogy csak fontos esetben induljanak útnak.

A bírálók szerint viszont a svéd modell szükségtelen haláleseteket okozott.

A Magyarországhoz hasonló méretű lakossággal rendelkező országban 20302 fertőzöttet regisztráltak csütörtökig és 2462-en haltak meg Covid-19 betegségben. A dánoknál és a norvégoknál jóval alacsonyabb a halálozási szám.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Turistautakat zárnak le és rendezvényeket törölnek a száj- és körömfájás miatt

Turistautakat zárnak le és rendezvényeket törölnek a száj- és körömfájás miatt

A Fővárosi Állatkert továbbra is várja a vendégeket, de az állatsimogató részlege nem látogatható a járványveszély miatt. Több hazai legelőt és turistautat zártak le, illetve országszerte betiltották az állatbemutató rendezvényeket, találkozókat. Tudnivalók kiránduláshoz, utazáshoz.

NYT: így folyt bele az amerikai hadvezetés az ukrajnai háborúba

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ukrajnai háború elejétől fogva közös katonai tervezést folytat Kijevvel – derül ki a New York Times cikkéből, amit a szerzők annak magyarázatának szántak, hogy miként tudott talpon maradni az ország. Moszkvában viszont a közvetlen részvétel és a képmutatás bizonyítékának látják.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.01. kedd, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára
Berágott Donald Trump Oroszországra, Moszkva váratlan dolgot tett - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Berágott Donald Trump Oroszországra, Moszkva váratlan dolgot tett - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Donald Trump amerikai elnök nem hajlandó átmeneti vezetés alá helyezni Ukrajnát és szankciókkal fenyegette meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki kitalálta a lépést. Torecknél és Pokrovszknál heves harcok dúlnak, oroszok vannak Szumi megyében is. Az éjjel ritka pillanatnak lehettünk szemtanúi: Oroszország nem támadta Ukrajna területét nagy hatótávolságú drónokkal. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború keddi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×