Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 16. szombat Botond, Mózes
Európai uniós és brit zászló a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnését (Brexit) ellenző tüntetésen az Európai Parlament épülete előtt Brüsszelben 2020. január 30-án. Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőiből álló Európai Tanács a nap folyamán írásbeli eljárás keretében európai uniós oldalról végérvényesen elfogadta a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről rendelkező megállapodást. A brit EU-tagság 2020. január 31-én, közép-európai idő szerint éjfélkor ér véget.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Nagy viták fékezik a brit-uniós tárgyalásokat

Hatalmas az ellentét – legalábbis szavakban – a Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti kereskedelmi tárgyalásokon. Brüsszel figyelmeztette is Londont: fogja vissza az ellenséges retorikát a brexit utáni viszonyról szóló alkudozás idején.

„Elvetjük az összes uniós szabályozást, mondja a brit kereskedelmi tárgyaló hadsereg” – a harciasan hazafias Express brit lap cikke jól érzékelteti, hogyan látja a britek egy része az uniós országokkal indult kereskedelmi tárgyalásokat.

A brexitet követő átmeneti időszak fő vitás pontja: Európa nem akarja engedni, hogy az uniós biztonsági és egyéb szabványokat figyelmen kívül hagyva gyártott brit termékek jussanak be a közös piacra egy kedvezményes brit hozzáférést biztosító alku nyomán.

Ha így történne, akkor az olcsóbban előállított brit termékek méltánytalan előnybe kerülnének a szabályokat követő európai gyártók cikkeivel szemben – szól az érvelés. Brüsszel „esélyegyenlőséget” akar a munkaügyi, környezetvédelmi és állami támogatási szabályok kérdésében, azaz, hogy a britek fogadják el az ezekre vonatkozó uniós törvénykezést.

A brit oldal főtárgyalója, David Frost viszont azt az instrukciót kapta, hogyha neve nyomán ne is fagyos, de „robosztus” legyen, és védje meg „Nagy-Britannia szuverenitását”. Frost száz brit illetékes kíséretében érkezett hétfőn Brüsszelbe a tárgyalások nyitónapjára. A tárgyalásokra rányomta bélyegét a koronavírus is: a felek megegyeztek, hogy nem ráznak kezet, amikor találkoznak.

A kevésbé bulvárosan megfogalmazott brit kormányzati állásfoglalás arról szólt, hogy a szigetország „konstruktív módon próbál szabadkereskedelmi egyezményt kötni az EU-val, de olyat, amely teljes mértékben tiszteletben tartja a britek politikai és szabályozási autonómiáját”. Azaz: ne kényszerítsenek ránk szabályozást – mondják Londonban.

Egyes kommentátorok szerint a halászat, a versenyszabályok és az EU Bírósága joghatósága körüli viták miatt

heteken belül összeomolhatnak a tárgyalások.

Bár az alkut a brit kormány bebetonozott határideje szerint az év végére kell megkötni, fontos kérdésekben – így a halászat ügyében – június közepére egyezségre kell jutni.

Érdekes módon ezekben a hetekben Boris Johnson már újra apa lesz – menyasszonya ugyanis a miniszterelnök gyerekei és ex-felesége felháborodására bejelentette, hogy a nyár elejére gyereket vár. Kérdés, hogy a családi ügyek mennyire befolyásolják majd vezetői képességeit a kulcsfontosságú napokban.

Európai illetékesek attól tartanak, hogy a jelenlegi harcias retorika, amely a brit kormányfőt és minisztereit jellemzi, kisiklathatja a tárgyalásokat. Ezért azt szeretnék, hogy

a politikai kérdések helyét a tárgyalásokon minél gyorsabban vegyék át a technikai ügyek, brüsszeli szlengben „az Alagút”.

A tét az, hogy a britek és a 27 uniós tagállam polgáraira kiható jövőbeli kereskedelem vámmentes maradjon. Európai illetékesek és kommentátorok szerint azonban a britek által diktált szoros határidő miatt lehetetlen részletes megállapodást kötni az összes potenciális vámkérdésben. Ezért az uniós oldalon azt sugallják, hogy az alku módja a közös szabályozás lenne. A legnagyobb vitás pontok ráadásul nem is a vámok, hanem a szabályok betartása és a viták törvényi úton való rendezésének kérdései lesznek – úgy, hogy a britek elutasítják az európai intézmények vagy az Európai Bíróság lehetséges szerepét.

Amiben könnyebb lehet megállapodni, azok a közlekedés, a vegyi hulladék és tudományos kutatások körüli kérdések.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

Tanács Zoltán is megszólalt Élvonal-ügyben, elmondta, mit tervez a minisztérium

A tudományt támogatni kell, de nem így – kezdte álláspontja kifejtését a tudományos és technológiai miniszter a Facebookon. Megindokolta, miért szüntetik meg az Élvonal Alapítvány 261,7 milliárd forintos szerződését, mit terveznek helyette, illetve hol tart a tudományt érintő átadás-átvételi folyamatban.

„A valaha volt legdrasztikusabb nyár jön” – klimatikus vészhelyzet lehet Magyarországon is

Körülbelül egy teljes évnyi csapadékmennyiség hiányzik a hazai rendszerből 2022 óta, és úgy fogunk ráfordulni az idei nyárra, hogy a talaj felső száz centiméteres rétegében alig van víz – mondta az InfoRádióban Budapest főtájépítésze. Több más téma mellett kitért a kaszálási tilalom értelmére és arra is, hogy nagy szükség lenne még több automata öntözőre, de nincs rá forrás.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×