eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Orbán Viktor miniszterelnök, Sebastian Kurz osztrák kancellár, valamint Andrej Babis cseh, Mateusz Morawiecki lengyel és Peter Pellegrini szlovák kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) kormányfői csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón a prágai Nemzeti Múzeumban 2020. január 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ausztria nem mindenben értett egyet a V4-ekkel

Másfél év után ismét részt vett a Visegrádi Négyek csúcstalálkozóján az osztrák kancellár. Sebastian Kurz Prágában ült tárgyalóasztalhoz Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország miniszterelnökével, hogy biztonsági kérdésekről, menekültpolitikáról, uniós költségvetésről, klímavédelemről, valamint energiatermelésről egyeztessen.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök értékes és fontos találkozónak nevezte a prágai csúcsértekezletet. Az összejövetel legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült azonosítani az együttműködés területeit a jövőre nézve. Ezek közt a migrációt, a biztonságot, a határvédelmet, a klímavédelmet és a bővítést említette. Utóbbival kapcsolatban Orbán Viktor hozzátette, javasolta cseh kollégájának, hogy a következő találkozóra hívják meg az Európai Unióba igyekvő nyugat-balkáni országok vezetőit.

A magyar miniszterelnök az osztrák kancellár felé fordulva előbb gratulált a második Kurz-kormány megalakulásához, majd úgy fogalmazott, Közép-Európa számára különösen fontos volt a prágai találkozó. „A V4-nek azért volt fontos, mert ezzel is jeleztük a külvilágnak, hogy mi nem elzárkózni akarunk, hanem keressük az együttműködést a többi európai országgal” – húzta alá Orbán Viktor. Hangsúlyozta, hogy Ausztria természetes partnere Magyarországnak és a V4-nek is, és azt is

nyugtázta, hogy a migráció kérdésében egy cipőben járnak.

Ausztriát Andrej Babiš cseh miniszterelnök is kulcsfontosságú partnernek nevezte, és megköszönte Sebastian Kurznak, hogy újraválasztása utáni első hivatalos külföldi útja Csehországba vezetett. „A Visegrádi Négyek országaiban és Ausztriában nagyon sok a közös” – mondta Babiš, majd a menekültkérdéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét.

„A kvótákat elvetettük. 2018 júniusában is elmondtuk, hogy nem ez a jó út, és hogy a migránsendszer reformjának minden tagállam beleegyezésén kell alapulnia. Az új Európai Bizottság biztos előáll majd valamilyen javaslattal, de úgy gondolom, hogy a mi álláspontunk ugyanaz: rendszerszintű megoldás kell, és meg kell fékeznünk az illegális migrációt” – szögezte le a cseh miniszterelnök.

Sebastian Kurz szerint nagyszerű dolog, hogy 30 évvel a vasfüggöny leomlása után egységes Európában élhetünk, ugyanakkor elismerte, hogy létezik a Kelet és Nyugat közti szakadék. Egyszersmind hozzáfűzte, hogy ez ellen szeretnének küzdeni. Kiemelte a V4-ek és Ausztria közti kitűnő gazdasági kapcsolatokat,

az energiaelőállítás területén ugyanakkor más álláspontra helyezkedett, mint a visegrádi országcsoport.

Az új koalíciós osztrák kormány arra kötelezte magát, hogy minden jogi és politikai eszközzel harcolni fog az atomerőművek ellen, különösen a szomszédos országokban. Csehország ugyanakkor azt tervezi, hogy bővíti a meglévő két atomerőművét.

Ebben az elképzelésében Szlovákiában is partnerre lelt, mert a szénsemlegesség elérése Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök szerint is csak nukleáris energia felhasználásával lehetséges. „Minden ország arra vonatkozó döntését tiszteletben kell tartani, hogy milyen módon törekszik az energia előállítására saját határain belül” – fogalmazott a szlovák kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×