eur:
413.97
usd:
396.62
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
Szabadon engedett ukrán foglyokat üdvözöl egy nő a kijevi Boriszpil repülőtéren az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere napján, 2019. december 29-én. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec-medencei szakadár területeken tartottak fogságban. A Donyec-medencei fogolycserének még az év végéig történő végrehajtásáról a normandiai négyek vagyis Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország december 9-i párizsi csúcstalálkozóján született megállapodás.
Nyitókép: Szerhij Dolzsenko

Bár a fogolycserén túl vannak, a békeszerződés nagyon messzinek tűnik

Egy lépés a béke felé? Ukrajna és az orosz ajkú lázadók 200 foglyot cseréltek ki vasárnap. A lépés azt jelenti, hogy az öt éve indult konfliktus összes hadifoglyát hazaengedték, kivéve azokat, akik maradni akartak. Az alkuról Zelenszkij ukrán és Putyin orosz elnök állapodott meg párizsi találkozójukon.

A kelet-ukrajnai lázadók 76 kormánykatonát és gárdistát engedtek el, míg az úgynevezett Donyecki és Luganszki Népköztársaságok 124 embert kaptak vissza Ukrajna és a keleti területeit uraló kormányellenes erők ellentmondásos fogolycseréje során.

Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök még december 9-én, Párizsban tartott első találkozójukon állapodtak meg arról, hogy az összes foglyot elengedik. A német és francia közvetítéssel folyt tanácskozáson további feszültség-csökkentő lépésekről is egyezséget kötöttek. Zelenszkijt különösen sok bírálat érte otthon, amiért egyesek szerint túl engedékeny volt. Ugyanakkor azzal a programmal választották meg a nyáron, hogy véget vet a konfliktusnak.

Majorszke, 2019. december 29.
Ukrán katonák az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere helyszínén a kelet-ukrajnai frontvonal mentén lévő Majorszke ellenőrző pontnál 2019. december 29-én. A Donyec-medencei fogolycserének még az év végéig történő végrehajtásáról a
Majorszke, 2019. december 29. Ukrán katonák az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere helyszínén a kelet-ukrajnai frontvonal mentén lévő Majorszke ellenőrző pontnál. MTI/AP/Jevgenyij Maloletka

A fogolycserét a frontvonalon, a kelet-ukrajnai Horlivkánál, egy ellenőrzőpontnál hajtották végre, ahová buszokon vitték a fogvatartottakat. Mindkét oldalról maszkot viselő fegyveresek és a Nemzetközi Vöröskereszt emberei figyelték az eseményt.

Mint az Al-Jazeera megjegyezte: a keleti oldalra átengedettek között volt a korábban hírhedt ukrán Berkut-rohamrendőrség néhány tagja. A Berkutot azzal vádolták, hogy a 2014-es ukrajnai forrongások idején a kijevi Majdanon összegyűlt tiltakozók közé lőtt és több tucat embert megölt. Egy későbbi BBC dokumentumműsor ugyanakkor kétségbe vonta, hogy csak a kormányerők voltak érintettek az atrocitásban.

Kijev, 2019. december 30.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (k) a szabadon engedett ukrán foglyok érkezésére vár a kijevi Boriszpil repülőtéren az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere napján, 2019. december 29-én. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec-medencei szakadár területeken tartottak fogságban. A Donyec-medencei fogolycserének még az év végéig történő végrehajtásáról a
Kijev, 2019. december 30. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (k) a szabadon engedett ukrán foglyok érkezésére vár a kijevi Boriszpil repülőtéren az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere napján. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

A hivatalos ukrán, és Kijev szövetségeseinek álláspontja az, hogy a 14 ezer életet követelő konfliktus valójában Ukrajna és Oroszország és nem pedig az orosz ajkú lázadók között folyik.

A kijevi amerikai nagykövetség Twitter-üzenetében azt írta: „felismerve a folytatódó orosz agressziót és az ukrán vezetés nehéz választását, szolidaritásunkat fejezzük ki az Oroszországban és a Krímben továbbra is fogvatartott ukránokkal”.

Kijev, 2019. december 30.
Hozzátartozók várakoznak a szabadon engedett ukrán foglyokat szállító repülőgép mellett a kijevi Boriszpil repülőtéren az Ukrajna és a Donyec-medencei szakadár területek közötti újabb fogolycsere napján, 2019. december 29-én. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec-medencei szakadár területeken tartottak fogságban. A Donyec-medencei fogolycserének még az év végéig történő végrehajtásáról a
Kijev, 2019. december 30. Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint 76 ukrán állampolgár nyerte vissza szabadságát, akiket a Donyec-medencei szakadár területeken tartottak fogságban. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Putyin és Zelenszkij párizsi találkozóján a felek megállapodtak a nehézfegyverek kivonásában és hogy ismét Kijev ellenőrizheti az ukrán–orosz határt. Továbbá arról is, hogy a donyecki és luganszki régió más térségekhez hasonló, részleges autonómiát kaphat Ukrajnán belül és hogy a két területen helyhatósági választásokat tartanak.

Putyin ugyanakkor megjegyezte: ha az ukrán kormány visszakapja az ellenőrzést a határ felett, akkor célkeresztbe kerülhetnek a lázadók uralta térségek.

„Olyan lesz, mint Srebrenica”

– utalt az orosz elnök a boszniai háborúban elkövetett mészárlásra, amikor a helyi szerb erők több ezer muzulmán bosnyák férfit és fiút mészároltak le egy enklávéban. Putyin szerint Zelenszkij nem elég erős ahhoz, hogy megzabolázza a nacionalistákat. Az ukrán elnök ugyanakkor ellenállt az orosz követeléseknek, hogy a lázadó területek nagy fokú autonómiát kapjanak.

Elemzők elismerik: nagyon nehéz lesz mindenre kiterjedő békeszerződést kötni a harcoló felek között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×