Az utóbbi idők leginkább baloldali,
„adóztatós-költekezős” pártprogramját hirdette meg
a decemberi választásokra készülő brit Munkáspárt. A fő ellenzéki erő „a gazdaság szabályainak átírására” készül az államadósság, az adók és a szociális kiadások jelentős növelésével.
Jeremy Corbyn pártvezér a Birminghami Egyetemen mutatta be a programot, amelyet „az ország átalakítását célzó legradikálisabb és nagyratörőbb tervként” mutatott be. „Készen állok a milliárdosok ellenséges fellépésére, hogy megvalósítsam a remény programját”. Ez a kevesek helyett a többség érdekeit fejezi ki – közölte.
Mint a Financial Times üzleti lap megjegyezte, a II. világháború vége óta nem kapott ekkora szerepet az állam, mint ebben a tervben. A pártprogram több vállalat, így a brit vasutak, a brit Királyi Posta, az elektromos és a telekommunikációs hálózat államosítását ígéri, ingyenes internettel. Közel húsz százalékkal emelné a minimálbért, és a dolgozók megkapnák vállalatuk részvényeinek 10 százalékát.
A kampányban más brit pártok is az olcsó kamatokra hivatkozva növelnék az államadósságot és költekeznének. A Labour azonban jelentősen túllépné saját pénzügyi terveit: a 2017-es választások idején még 250 milliárd fontot, most már
400 milliárdot vennének fel hitelként.
Az évi adóterhet majdnem duplájára emelnék, 48,6 milliárd fontról közel 83 milliárd fontra.
Ami csalogató lehet sok választónak:
Corbynék eltörölnék a jelenleg évi 10 ezer fontos egyetemi tandíjat.
A brit Pénzügykutató Intézet igazgatója, Paul Johnson szerint a program „a világ leginkább büntető vállalati adórendszerét” valósítaná meg. A vállalati adót például 19-ről 26 százalékra emelnék. Új adókkal sújtanák az olaj és gázipari cégeket és a multikat, hogy ezzel indítsák be a „zöldipari forradalmat”, amivel milliónyi környezetvédelemhez kötődő állást hoznának létre.
A brit üzleti világot megrettentette a radikalizmus: „üzletellenes” – mondta Brent Hoberman ismert vállalkozó, aki munkáspárti és konzervatív kormányok tanácsadó testületeiben egyaránt részt vett.
Nick Burchett, a Cavendish Alapkezelő igazgatója szerint a Munkáspárt alatt a brit befektetési környezet
„időutazás lenne a sötét 1970-es évekbe”.
Szakértők szerint vannak indokok a nyereségadó és az osztalékadó növelésére, de nem ekkora mértékben. Ezeket sok olyan polgár is megérzi majd, aki magánnyugdíj-alapba fizetett be.
Maga Corbyn azt mondja: lehet, hogy népszerűtlen a terve, de „fair hozzájárulást fizettetnek a gazdagokkal, hogy segítsék a világszínvonalú közszolgáltatások létrehozását”.
Közgazdászok elismerték: teljességgel elképzelhető sikeres gazdaságot üzemeltetni, miközben az állami kiadások elérik a GDP 45 százalékát. Egy Corbyn-kormány alatt ez az arány alacsonyabb lenne, mint Franciaországban, megegyezne a némettel és kissé meghaladná a hollandot. Ezzel az unióból kilépő szigetország közelebb kerülne az európai modellhez.
A rivális konzervatívok ugyanakkor felelőtlen költekezésnek minősítették a tervet.
