Infostart.hu
eur:
380.86
usd:
326.38
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője beszédet mond a Magyarok Nagyasszonya szobor ünnepélyes átadásán a felvidéki Királyfiakarcsán (Kralovicove Kracany) 2017. augusztus 19-én. A szobor a Magyar Örökség-díjas Rieger Tibor szobrászművész alkotása.
Nyitókép: MTI/Nyikos Péter

A vereség közelebb hozhatja egymáshoz a szlovákiai magyar pártokat

Miután a hétvégi EP-választáson eldőlt, hogy a szlovákiai magyar pártok közül sem az MKP-nak, sem a Hídnak nem lesz képviselője Brüsszelben, felmerül a kérdés, meddig folytatódhat a két fél közti széthúzás. Az MKP hétfőn este kiadott sajtóközleménye szerint máris készek arra, hogy kezdeményezzék az egységes magyar politikai érdekképviselet megteremtését. A Híd részéről pedig Nagy József a párt eddigi európai parlamenti képviselője tett hasonló kijelentést.

A Magyar Közösség Pártja Országos Elnöksége értékelte az európai parlamenti választáson elért eredményeket. A párt sajtóközleménye szerint máris készek arra, hogy kezdeményezzék az egységes magyar politikai érdekképviselet megteremtését. „A felvidéki magyarság gyarapodása és erősödése érdekében az MKP elnöksége kezdeményezi az egységes magyar politikai érdekképviselet megteremtését az ezen célokkal egyetértő szervezetekkel. Közösségünk jövője érdekében elengedhetetlen, hogy az etnikai politizálásra hangsúlyt helyezve egységesítsük erőinket“ – áll a közleményben.

Menyhárt József pártelnök a sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, egyelőre korai arról beszélni, hogy egyesüljenek vagy tárgyaljanak más pártokkal, akár a Híddal.

A két párt közti metszéspontok meghatározása nem lesz egyszerű feladat.

A Brüsszelből hazatérni kénytelen Csáky Pál szerint lehet tárgyalni a Híddal, de csakis Bugár Béla pártelnök nélkül.

„Ha egyszer valakik – Bugár Béla és társai – döntöttek egy út mellett, amely utat most már a szlovákok is erkölcstelennek és elvetendőnek tartanak, akkor mit mondunk mi a mi hűséges magyarjainknak, akik kiálltak mellettünk szombaton, hogy miért legitimizálunk egy olyan utat, amely a közösségünknek tíz éve csak problémákat okoz? Biztos lesznek ebből feszültségek az MKP-n belül. De hangsúlyozom, amit elmondtam, az Bugár Béla személyére vonatkozik, és nem a Hídra. Nem állítom, hogy a Híddal vagy más politikai szubjektumokkal ne lehetne tárgyalni” – fogalmazott Csáky.

Nagy József, a Híd volt európai parlamenti képviselője szerint is elképzelhető a Híd és az MKP közti közeledés, de ezt csak két feltétel teljesülése esetén tudja elképzelni:

  • ha a másik párt tiszteletben fogja tartani a Híd sajátosságait, és nem fog ragaszkodni az etnikai elven való politizáláshoz, illetve
  • ha elfogadják a jogállamiság demokratikus elvét.

„Az együttműködés lenne az az üzenet, ami a választóinkat és az otthonmaradottakat is meg tudná szólítani. Arra fogom buzdítani a pártkollégáimat, hogy próbáljuk meg keresni azokat a pontokat, melyekben együtt tudnánk működni, és ne azokat keressük és láttassuk, melyekben nem tudunk“ – mondta Nagy József. Hozzátette, a Híd soron következő elnökségi ülésén fel fogja vetni az együttműködés kérdését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×