eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Andrej Kiska: a mi Szlovákiánkról van szó a mi Európánkban

Északi szomszédunknál megkezdődtek az európai parlamenti választások, a választók 14 képviselőt juttathat be az Európai Parlamentbe.

Szlovákia, akárcsak Magyarország, pontosan 15 éve csatlakozott az unióhoz, állampolgárai negyedszer járulhatnak az urnákhoz az EP-választáson.

A voksolást megelőző kampányban a migráció és a szélsőséges mozgalmak vitték a prímet.

Északi szomszédunk 14 képviselőt juttathat be az Európai Parlamentbe.

Szlovákiát illetően az egyik legfontosabb kérdés az volt a kampányban, hogy hányan járulnak az urnákhoz a választáson. Szlovákia ugyanis nemcsak az utolsó másodpercekben elveszített hokimeccsekben rekorder, hanem az alacsony választási részvételben is.

A legutóbbi európai parlamenti választáson 2014-ben csupán 13 százalékos volt a részvételi arány, ekkora érdektelenséget egyetlen európai államnak sem sikerült produkálnia.

Ezt az eredményt két dicstelen elsőség előzte meg, 2004-ben és 2009-ben is Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvétel az összes tagország közül. Elemzők szerint most már az is siker lenne, ha a hétvégi választáson nem az utolsó helyen végeznének a szlovákok. Úgy tűnik, erre most van esély, mert egyes felmérések szerint a választásra jogosult 4,5 millió állampolgár több mint 20 százaléka is elmehetett szavazni. Ez viszont még mindig nagyon alacsony részvételi aránynak számít.

A felnőtt szlovákiai lakosságnak már csak 8 százaléka tartja az uniós tagságot rossz dolognak.

Ez három évvel ezelőtt még 14 százalék volt.

Valamennyi politikai formáció, amely leadta a jelöltlistáját az EP-választásra, teljesítette a regisztrációs feltételeket. A szlovákiai választópolgárok így

31 párt és mozgalom közül választhatnak,

és összesen 14 képviselőt juttathatnak be a brüsszeli testületbe, eggyel többet, mint ahányan a most végződő ciklusban képviselték az országot (a brexit juttatja őket több képviselőhöz). A legtöbb képviselője 2014 és 2019 között a legerősebb kormánypártnak, az Európai Szocialisták Pártjához tartozó Smernek volt. Robert Fico exkormányfő pártját négyen képviselték Brüsszelben. Két képviselője volt a kereszténydemokratáknak (KDH), kettő az azóta már megszűnt Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniónak (SDKÚ). A fennmaradó helyen további öt párt – köztük az Magyar Közösség Pártja és a Híd – osztozott egy-egy képviselővel.

A legutóbbi közvéleménykutatások szerint 9 pártnak van esélye a bejutásra. Továbbra is a Smer áll az élen, amely a pártok által a transzparens számláikon nyilvánosságra hozott adatok szerint eddig a legtöbbet költötte a kampányra. Szükségük is van a reklámra, mert visszaesett a párt támogatottsága az öt évvel korábbihoz képest, és előfordulhat, hogy négy helyett már csak három vagy két képviselőjük marad Brüsszelben.

A párt számára a jó hírt csak Peter Pellegrini személye jelenti: a jelenlegi miniszterelnök ma Szlovákia egyik legnépszerűbb politikusa. A kormányfő szerint míg a lakosság érti és tudatosítja a parlamenti, az önkormányzati és a megyei választás fontosságát, addig nem tudatosítja, hogy az európai politikának és döntéseknek is súlya van a mindennapi életünkre nézve. Szavazásra buzdító kampányzáró beszédében kitért arra is, hogy az uniós források hozzájárulnak ahhoz, hogy Szlovákia mielőbb behozza a nyugati országokkal szembeni lemaradását. "Tartsuk szem előtt, hogy csak az erős és egységes Európai Unió garantálja nemzeti biztonságunkat és perspektívánkat" – fogalmazott szerdán a köztelevízióban sugárzott beszédében Peter Pellegrini.

A felmérések szerint a

második helyen zár majd a szélsőséges eszméket valló Mi Szlovákiánk Néppárt, amely megkérdőjelezi az Európai Unió működését.

Ez a hangulat pedig várhatóan a választás eredményén is megmutatkozik majd. A Marian Kotleba nevével fémjelzett, szélsőjobboldali párt kampányvideóiban úgy igyekezett beállítani Nyugat-Európát, mint amely az iszlamizáció miatt haldoklik. A hagyományos család jelszava alatt pedig melegek elleni üzeneteket fogalmaztak meg. Élesen bírálták a jelenlegi politikai elitet, és így érveltek a párt jelöltjeire való szavazás mellett:

"Az árulókat váltsák le a hazafiak."

A szlovákiai EP-választások másik sikeres formációja az ellenkező oldalról kerülhet ki. A liberálisok táborába sorolt Progresszív Szlovákia népszerűsége ugyanis folyamatosan nő. Az alig két éve megalakult párt eddig nagy sikereket tudhat magáénak. Tavaly ősszel elérték a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, novemberben a támogatásukkal választották meg Pozsony új főpolgármesterét, Matúš Vallót, két hónappal ezelőtt pedig a párt alelnökét, Zuzana Čaputovát Szlovákia új köztársasági elnökévé választották. A Progresszív Szlovákia a szorosabb európai föderáció elméletét képviseli. A párt célja két-három képviselői szék megszerzése és a Marián Kotleba-féle párt megelőzése a választáson. Jelöltjeik a jelenlegi politikai garnitúra felelősségét hangsúlyozzák azzal kapcsolatban, hogy az ország nem tudja teljes mértékben kamatoztatni a potenciálját. A Progresszív Szlovákia berobbanásával a Szabadság és Szolidaritás (SaS) ellenzéki vezető pozíciója és liberális identitása is megkérdőjeleződött. Optimális esetben a jobboldali, liberális SaS két vagy három képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

A fentieken mellett még öt vagy hat pártnak – támogatottsági sorrendben –, az ellenzéki OĽaNO-nak és Sme rodinának, a kormánypárti SNS-nek, a parlamenten kívüli Kereszténydemokrata Mozgalomnak és

a magyarok érdekeit képviselő Hídnak, illetve az MKP-nak van esélye a bejutásra. Igaz, utóbbi két párt esetében igencsak rezeg a léc.

Az MKP és a Híd támogatottsága 3 és 4 százalék körüli, ami azt jelenti, hogy kérdéses, lesz-e európai képviselete Brüsszelben a szlovákiai magyarságnak. A magyar közösség politikai képviselete fokozatosan csökkent az elmúlt években Szlovákiában, és a multikulturális környezet sem kedvez már az etnikai alapon szerveződő kisebbségi érdekképviseletnek. Az MKP háromszor bukott el a parlamenti választásokon, ezzel párhuzamosan a jelenleg még kormánypárti Hídnak nemcsak vegyespárti jellege kopott meg, hanem idén áprilisban megalakulása óta először került az öt százalékos parlamenti küszöb alá.

Az MKP-t jelenleg Csáky Pál képviseli az európai testületben, aki listavezetőként ismét megküzdött a szavazatokért. A párt képviselőjelöltjei azt ígérték, bejutásuk esetén megerősítik a tagállamok szerepét, és nem fogják hagyni, hogy Brüsszel a bevándorlás és az identitás kérdésében ránk erőltesse akaratát. "Az Európai Unió ne legyen központosított, hivatalnokok irányította birodalom" – olvasható az MKP szórólapjain és Dél-Szlovákiát elárasztó óriásplakátjain, melyeken kiemelt helyen szerepel a "Védjük meg Európa értékeit!" – jelmondat.

A Híd EP-kampánya is teljes gőzzel haladt, de ez arra elég, hogy a párt kommunikációs csatornáin közvetített tartalmaknak csak kisebb részét tették ki az uniós parlamenti választásra vonatkozó üzenetek.

A Híd Facebook-oldalán e hét elején az utolsó tíz bejegyzésből mindössze egy foglalkozott az uniós választással.

A déli országrészben az óriásplakátokon azonban rengeteg hidas hirdetés volt látható a párt kampányszlogenjével, a "Válasszunk egy jobb Európát!" – mottóval. A Hidat jelenleg Nagy József képviseli az európai testületben. Az ő bejutása, akárcsak Csáky Pálé, nem garantált.

A hétvégi voksolás előtt a köztársasági elnök is a választáson való részvételre szólította fel a lakosságot. Andrej Kiska szerint különbözőek a nézetek azzal kapcsolatban, milyen irányban mozduljon el az unió. Vannak, akik a kétsebességű unió mellett voksolnak, és olyanok is, akik a szélesebb integrációt támogatják. Egyre erősödnek viszont azok a hangok is, melyek kétségbe vonják a szabad határokat és az eurót.

"Szlovákiának erős hangra van szüksége az Európai Unióban. A mi Szlovákiánkról van szó a mi Európánkban"

– hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy szeretni a saját falunkat, városunkat, régiónkat vagy nemzetünket, nincs ellentétben azzal, hogy az ember meggyőződéses európai legyen. Mindenkit arra buzdított, hogy éljen szavazati jogával.

Szlovákiában szombaton reggel hét órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek, és egészen este tízig lehet voksolni. Az eredmények azonban csak vasárnap éjjel lesznek ismertek, miután a többi tagállamban is véget ér a szavazás.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×