Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
321.68
bux:
131463.94
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Brüsszel, 2018. július 12.Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Mike Pompeo (b) jelenlétében sajtóértekezletet tart a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének második napján, 2018. július 12-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Mike Pompeo (b) jelenlétében sajtóértekezletet tart. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Trump alkudozna Iránnal, tanácsadói azonban nem

Tovább növekszik a fegyveres összecsapás veszélye Irán és az Egyesült Államok között. Washington például közölte: „Teherán által ihletett támadás veszélye fenyegeti iraki nagykövetségét”. Donald Trump elnök azonban vonakodik tanácsadóira hallgatni.

Tankhajók és olajvezetékek elleni szabotázsakciók, az iraki amerikai nagykövetség elleni fenyegetés – az Egyesült Államok fegyveres erői riadókészültségben várják az öbölbeli fejleményeket.

A legújabb lépés részeként kivonják a bagdadi nagykövetség „nem létfontosságú” állományát, mert egy állítólagos hírszerzési információ szerint „Irán ihletésére” támadás fenyegeti a képviseletet.

Trump elnök az elmúlt években nem fogta vissza magát, amikor Teheránt kellett ostorozni. Most azonban összekülönbözött tanácsadóival, mert meglepő módon inkább a diplomácia, mint a katonai konfrontáció híve. Emellett próbálja tartani magát ahhoz a törekvéséhez, hogy visszatartsa az Egyesült Államokat a költséges háborúktól.

Sőt, közvetlenül, személyesen akar tárgyalni az iráni vezetőkkel

– állítja a Washington Post című lap.

Az újság szerint a hírszerzési információk eltérő értelmezése miatt nemcsak a Fehér Ház stábján belül, de Washington és európai szövetségesei között is vita robbant ki.

Trump szerint a katonai tervezők „túlzásokba estek”

– mondta az újságnak egy forrás, aki ismeri az elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója, a héjaként emlegetett John Bolton, valamint Mike Pompeo külügyminiszter közötti beszélgetéseket.

Bolton például nyíltan rezsimváltást akart Iránban, de a forrás szerint „teljesen más hullámhosszon van, mint Trump”, aki „beszélni akar az irániakkal és alkut akar kötni”.

„Neki nem tetszik a rezsimváltásról szóló szöveg” - tette hozzá a forrás, mert az Szaddám Husszein, később kivégzett volt iraki elnök eltávolításának emlékeit hozza fel.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Garret Marquis közben a hivatalos álláspontot ismertetve, nevét felvállalva tagadta, hogy ellentétek lennének az elnök és tanácsadói közt.

Egy másik fehér házi forrás úgy fogalmazott:

Trump akkor hajlandó erőt alkalmazni, ha az irániak „valami erőset lépnek”, vagy amerikaiak halnak meg.

Közben a Pentagon és hírszerzési illetékesek arról tájékoztatták az elnököt, hogy szerintük háromféle fenyegetés is leselkedik az amerikai erőkre az Öböl térségében:

  • megtámadhatják a bagdadi és ibrili amerikai képviseletet,
  • az irániak rakétákat szerelhetnek fel kisebb hajókra,
  • és Hamenei ajatollah olyan utasításokat adott az iráni Forradalmi Gárdának és hadseregnek, amit szintén fenyegetésnek tartanak.

Mohamad Zsavad Zarif iráni külügyminiszter azzal vágott vissza: hazája maximális önmérsékletet tanúsít és elfogadhatatlan az Egyesült Államok által provokált eszkaláció. Közben a Post tíz európai ország diplomatáit is megkérdezte, tényleg olyan súlyosnak tartják-e az iráni fenyegetést, amire azt mondták, „nem győzték meg őket” és az Európába látogató Pompeo külügyminiszter „nem mutatott be bizonyítékokat”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×