Infostart.hu
eur:
376.16
usd:
319.25
bux:
126881.94
2026. február 25. szerda Géza
Brüsszel, 2018. július 12.Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Mike Pompeo (b) jelenlétében sajtóértekezletet tart a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének második napján, 2018. július 12-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Mike Pompeo (b) jelenlétében sajtóértekezletet tart. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Trump alkudozna Iránnal, tanácsadói azonban nem

Tovább növekszik a fegyveres összecsapás veszélye Irán és az Egyesült Államok között. Washington például közölte: „Teherán által ihletett támadás veszélye fenyegeti iraki nagykövetségét”. Donald Trump elnök azonban vonakodik tanácsadóira hallgatni.

Tankhajók és olajvezetékek elleni szabotázsakciók, az iraki amerikai nagykövetség elleni fenyegetés – az Egyesült Államok fegyveres erői riadókészültségben várják az öbölbeli fejleményeket.

A legújabb lépés részeként kivonják a bagdadi nagykövetség „nem létfontosságú” állományát, mert egy állítólagos hírszerzési információ szerint „Irán ihletésére” támadás fenyegeti a képviseletet.

Trump elnök az elmúlt években nem fogta vissza magát, amikor Teheránt kellett ostorozni. Most azonban összekülönbözött tanácsadóival, mert meglepő módon inkább a diplomácia, mint a katonai konfrontáció híve. Emellett próbálja tartani magát ahhoz a törekvéséhez, hogy visszatartsa az Egyesült Államokat a költséges háborúktól.

Sőt, közvetlenül, személyesen akar tárgyalni az iráni vezetőkkel

– állítja a Washington Post című lap.

Az újság szerint a hírszerzési információk eltérő értelmezése miatt nemcsak a Fehér Ház stábján belül, de Washington és európai szövetségesei között is vita robbant ki.

Trump szerint a katonai tervezők „túlzásokba estek”

– mondta az újságnak egy forrás, aki ismeri az elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója, a héjaként emlegetett John Bolton, valamint Mike Pompeo külügyminiszter közötti beszélgetéseket.

Bolton például nyíltan rezsimváltást akart Iránban, de a forrás szerint „teljesen más hullámhosszon van, mint Trump”, aki „beszélni akar az irániakkal és alkut akar kötni”.

„Neki nem tetszik a rezsimváltásról szóló szöveg” - tette hozzá a forrás, mert az Szaddám Husszein, később kivégzett volt iraki elnök eltávolításának emlékeit hozza fel.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Garret Marquis közben a hivatalos álláspontot ismertetve, nevét felvállalva tagadta, hogy ellentétek lennének az elnök és tanácsadói közt.

Egy másik fehér házi forrás úgy fogalmazott:

Trump akkor hajlandó erőt alkalmazni, ha az irániak „valami erőset lépnek”, vagy amerikaiak halnak meg.

Közben a Pentagon és hírszerzési illetékesek arról tájékoztatták az elnököt, hogy szerintük háromféle fenyegetés is leselkedik az amerikai erőkre az Öböl térségében:

  • megtámadhatják a bagdadi és ibrili amerikai képviseletet,
  • az irániak rakétákat szerelhetnek fel kisebb hajókra,
  • és Hamenei ajatollah olyan utasításokat adott az iráni Forradalmi Gárdának és hadseregnek, amit szintén fenyegetésnek tartanak.

Mohamad Zsavad Zarif iráni külügyminiszter azzal vágott vissza: hazája maximális önmérsékletet tanúsít és elfogadhatatlan az Egyesült Államok által provokált eszkaláció. Közben a Post tíz európai ország diplomatáit is megkérdezte, tényleg olyan súlyosnak tartják-e az iráni fenyegetést, amire azt mondták, „nem győzték meg őket” és az Európába látogató Pompeo külügyminiszter „nem mutatott be bizonyítékokat”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: Ukrajna készül, ezért katonákat és védelmi eszközöket telepítünk az energetikai infrastruktúra védelmére

A Védelmi Tanács ülése után számolt be a friss döntésekről a miniszterelnök, miután olyan jelzéseket kapott, hogy Ukrajna további akciókra készül a magyar energiarendszer működésének megzavarása érdekében.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

Planet 2026: Olyan időjárás jön, ami mindent megváltoztat: kiderült, mi vár ránk a közeljövőben

A klímaváltozás üteme a tudomány szerint rég nem kérdés, a valódi gond az, hogy a politikai válaszok gyakran egy „alternatív valóságban” születnek – erről beszélt a Planet Budapest 2026-on Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Szerinte a másfél fokos cél tartása már irreális, így az alkalmazkodás kerül a középpontba, miközben a globális energiafelhasználásban nem látszik érdemi szerkezetváltás, és a nehézipar dekarbonizációja továbbra is megoldatlan. Az agráriumban a következmények már kézzelfoghatók: Kovács Gergely Péter szerint az aszály nálunk nem kivétel, hanem új átlag, Hadászi László pedig drasztikus technológiai váltásról beszélt a földeken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×