eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Brüsszel, 2018. július 12.Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Mike Pompeo (b) jelenlétében sajtóértekezletet tart a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének második napján, 2018. július 12-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)
Nyitókép: Donald Trump amerikai elnök külügyminisztere, Mike Pompeo (b) jelenlétében sajtóértekezletet tart. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Trump alkudozna Iránnal, tanácsadói azonban nem

Tovább növekszik a fegyveres összecsapás veszélye Irán és az Egyesült Államok között. Washington például közölte: „Teherán által ihletett támadás veszélye fenyegeti iraki nagykövetségét”. Donald Trump elnök azonban vonakodik tanácsadóira hallgatni.

Tankhajók és olajvezetékek elleni szabotázsakciók, az iraki amerikai nagykövetség elleni fenyegetés – az Egyesült Államok fegyveres erői riadókészültségben várják az öbölbeli fejleményeket.

A legújabb lépés részeként kivonják a bagdadi nagykövetség „nem létfontosságú” állományát, mert egy állítólagos hírszerzési információ szerint „Irán ihletésére” támadás fenyegeti a képviseletet.

Trump elnök az elmúlt években nem fogta vissza magát, amikor Teheránt kellett ostorozni. Most azonban összekülönbözött tanácsadóival, mert meglepő módon inkább a diplomácia, mint a katonai konfrontáció híve. Emellett próbálja tartani magát ahhoz a törekvéséhez, hogy visszatartsa az Egyesült Államokat a költséges háborúktól.

Sőt, közvetlenül, személyesen akar tárgyalni az iráni vezetőkkel

– állítja a Washington Post című lap.

Az újság szerint a hírszerzési információk eltérő értelmezése miatt nemcsak a Fehér Ház stábján belül, de Washington és európai szövetségesei között is vita robbant ki.

Trump szerint a katonai tervezők „túlzásokba estek”

– mondta az újságnak egy forrás, aki ismeri az elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója, a héjaként emlegetett John Bolton, valamint Mike Pompeo külügyminiszter közötti beszélgetéseket.

Bolton például nyíltan rezsimváltást akart Iránban, de a forrás szerint „teljesen más hullámhosszon van, mint Trump”, aki „beszélni akar az irániakkal és alkut akar kötni”.

„Neki nem tetszik a rezsimváltásról szóló szöveg” - tette hozzá a forrás, mert az Szaddám Husszein, később kivégzett volt iraki elnök eltávolításának emlékeit hozza fel.

A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Garret Marquis közben a hivatalos álláspontot ismertetve, nevét felvállalva tagadta, hogy ellentétek lennének az elnök és tanácsadói közt.

Egy másik fehér házi forrás úgy fogalmazott:

Trump akkor hajlandó erőt alkalmazni, ha az irániak „valami erőset lépnek”, vagy amerikaiak halnak meg.

Közben a Pentagon és hírszerzési illetékesek arról tájékoztatták az elnököt, hogy szerintük háromféle fenyegetés is leselkedik az amerikai erőkre az Öböl térségében:

  • megtámadhatják a bagdadi és ibrili amerikai képviseletet,
  • az irániak rakétákat szerelhetnek fel kisebb hajókra,
  • és Hamenei ajatollah olyan utasításokat adott az iráni Forradalmi Gárdának és hadseregnek, amit szintén fenyegetésnek tartanak.

Mohamad Zsavad Zarif iráni külügyminiszter azzal vágott vissza: hazája maximális önmérsékletet tanúsít és elfogadhatatlan az Egyesült Államok által provokált eszkaláció. Közben a Post tíz európai ország diplomatáit is megkérdezte, tényleg olyan súlyosnak tartják-e az iráni fenyegetést, amire azt mondták, „nem győzték meg őket” és az Európába látogató Pompeo külügyminiszter „nem mutatott be bizonyítékokat”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×