Észak-Írország a XX. század nagy részében - és úgy tűnik, a XXI. században is - neuralgikus pont a brit politikában. Az 1998-ban nagy nehezen tető alá hozott békeegyezménnyel jobbára rendeződött a protestáns és katolikus közösség vitája, amelyek az átjárható európai határok miatt nem érezték elszakítva magukat anyaországaiktól és kultúrájuktól. Jött azonban a 2016-os brexitnépszavazás és a még mindig lehetséges "kemény brexit", amely határellenőrzést vezetne be a szigeten.

Ennek nyomán pedig közvéleménykutatások sora sugallja azt, hogy egyre többen beszélnek az Ír-sziget lehetséges újraegyesítéséről.

"Kiengedték a szellemet a palackból"

- mondta Mary Lou McDonald, az egyesítéspárti katolikusok pártja, a Sinn Fein elnöke. A Sinn Feint hosszú évtizedeken az IRA terrorszervezet politikai szárnyának tartották. Egyik volt vezetője, a protestáns ellenségeivel látványosan kibékülő, sőt, összebarátkozó Martin McGuinness például parancsnoki rangban volt a szervezetben. A Sinn Fein mára szalonképessé vált, és bár hagyományához hűen nem hajlandó elfoglalni képviselői helyeit "egy idegen hatalom törvényhozó szervében", a brit parlamentben, a részleges északír autonómia nemzetgyűlésében sokáig együtt kormányzott a protestáns Demokratikus Unionistákkal.

Ez a párt viszont képviselteti magát Westminsterben és eddig blokkolta Theresa May miniszterelnök és Brüsszel válási egyezményét, így az Európai Unióból történő rendezett brit kilépést is, mert attól tart, az alku lazítaná Észak-Írország viszonyát az anyaországgal.

A Sinn Fein viszont most ismét Írország egyesítéséről álmodik. Mint McDonald mejegyezte: "a brexit egy alkotmányos földrengés, és középpontba helyezi az ír megosztottság kérdését".

Az utóbbi években folyamatosan nőtt az egyesítésről döntő népszavazás ötletének támogatottsága

a tartományban. Bár a brit fennhatóságot fenntartani akaró unionisták kis többségben vannak Észak-Írországban, a hat grófság 56 százalékban a brexit ellen szavazott a 2016-os népszavazáson, míg Nagy-Britannia egésze kis többséggel, 52 százalékkal támogatta azt.

Theresa May és a brit parlament sem tudott dűlőre jutni a kilépés kérdésében, és így

továbbra sem világos, mi lesz az ír határral, ami aggasztja a tartomány lakóit.

Még novemberben a BBC és az ír RTE közszolgálati médiumok felmérése szerint

a válaszadók 62 százaléka mondta azt, hogy a brexit nyomán jóval valószínűbbé vált Írország egyesítése. Más felmérések szerint 50 százalékhoz közelít az ötlet támogatottsága,

különösen, ha Nagy-Britannia szabályozatlan módon esik ki az Unióból.

Ebben a helyzetben a Sinn Fein felpörgette kampányát és sürgeti, hogy legyen téma az egyesítésről szóló népszavazás. Írországot 1921-ben az írek függetlenségi háborúja nyomán osztotta meg a brit állam. Délen létrejött az Ír Köztársaság, északon, akkor még protestáns többséggel, de jelentős katolikus kisebbséggel a brit korona alá tartozó Észak-Írország.

Közben az egyesítést a demográfia is segítheti: egy tanulmány szerint a katolikusok már két éven belül többségben lehetnek a tartományban. Népszavazást azonban a békeegyezmény miatt csak a brit állam írhat ki és akkor, ha úgy tűnik: az északírek többsége támogatja az egyesítést.