Az Egyesült Államoknak sikerült kivernie a biztosítékot Nagy-Britanniában, amikor képviselői felvázolták: hogyan is képzelik a brexit utáni kereskedelmi egyezményt. Donald Trump hatalomra lépése után többször jelezte: Nagy-Britannia sokkal jobban jár majd az unióból való kilépés után és az Egyesült Államokkal előnyös kétoldalú kereskedelmi megállapodást köthet. Ehhez képest úgy tűnik, hogy a történelmi és kulturális kötelékek ellenére, Washington nagyon keményen fogja képviselni a saját - és exportőrei - érdekeit.

A Trump-kormányzat egyik feltétele az amerikai mezőgazdasági termékek piacra jutásának átfogó könnyítése, azaz, hogy a britek számolják fel a vámokat és más akadályozó tényezőket. Mindez felújította a vitát „az amerikai klórozott csirkéről” – Nagy-Britanniában ugyanis úgy tartják, hogy

az amerikai élelmiszeripar egészséget veszélyeztető módon dolgoz fel hústermékeket, például klórozott vízzel mossa a levágott baromfit.

Az EU 1997 óta tiltja ezt az Amerikában bevett módszert.

Michael Gove brit környezetvédelmi miniszter - ironikus módon a brexitkampány egyik vezéralakja - kizárta, hogy „klóros csirkét” engedjenek be a brit piacra, a kormány pedig azt mondta: „egyértelművé tettük, hogy nem lazítjuk fel az élelmiszerszabványokat”.

A britek egy másik félelme a hormonkezelt amerikai marhahús esetleges behozatala. Az Amerikai Kereskedelmi Képviselet 15 oldalas anyaga „vámmentes hozzáférést sürget az amerikai textil- és ruházati termékeknek is”. Aktivisták attól is tartanak, hogy amerikai egészségügyi cégek bejutásával meginog a britek büszkesége, a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, amely bár néha bírálatok tárgya, de ingyenes hozzáférést biztosít az adófizetőknek.

Woody Johnson londoni amerikai nagykövet a hétvégén kemény beszólásokat kapott. A Masterchef – Mesterszakács című népszerű tévéműsor gazdája,

JayRayner nem éppen udvarias szavakkal jelezte a nagykövetnek, hogy hová teheti a csirkét.

Mindez az után történt, hogy a követ a hétvégén cikket írt a brexitpárti Telegraph című lapba: „Hamis választást kínálnak önöknek: vagy maradjanak az EU-direktíváknál, vagy fogadják úgymond a legalacsonyabb minőségű amerikai ételt. A »klóros csirke« és a »hormonkezelt marha« félrevezető és az érzelmeket felkorbácsoló szavak és az a céljuk, hogy a lehető legrosszabb fényben állítsák be az amerikai mezőgazdaságot. Itt az idő, hogy leszámoljunk a mítoszokkal, a protekcionista hazugságkampánnyal, amit egyesek folytatnak” - írta az amerikai diplomata. Johnson szerint „totális hülyeség” bírálni egy olyan folyamatot, amit az EU-ban a gyümölcs mosására használnak, hogy megöljék a veszélyes baktériumokat.

Az amerikai tárgyalási pozícióval kapcsolatban az is félelmeket keltett, hogy az Egyesült Államok felmondhatná a kereskedelmi szerződést, ha a britek Washingtonnak nem tetsző kereskedelmi alkut kötnének Kínával. Emiatt olyan félelmek merültek fel, hogy a brexit után a szigetországnak választania kellene a két kereskedelmi nagyhatalom között.

Egyes kommentátorok ugyanakkor azt mondják, hogy mindez csak kiinduló tárgyalási pozíció Washington részéről, és a végső megállapodásban több lehet a kompromisszum.