Iveta Lazorová, a Szlovákiai Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarájának elnöke elmondta, azért szervezték meg a konferenciát, hogy rávilágítsanak az ápolói szakma problémáira, valamint, hogy kijelöljék azt az utat, amelyen haladva a visegrádi országokban elégedettek lehetnek mind a nővérek, mind a szülészasszisztensek.

Zofia Malas, a lengyel nővérkamara elnöke tájékoztatott, hogy az OECD statisztikái szerint százezer emberre Lengyelországban jut a legkevesebb nővér a V4-es országok közül. „Szlovákia ebben a rangsorban a harmadik helyen áll. Nálunk százezer emberre 5,7, míg Lengyelországban mindössze 5,4 nővér jut” – pontosította a számadatokat Lazorová, hozzátéve, hogy

míg Németországban egy nővérnek hét, addig Szlovákiában közel harminc betegről kell gondoskodnia.

Tomáš Válek, a Cseh Egészségügyi Dolgozók Uniójának elnöke arra figyelmeztette visegrádi kollégáit, ne lépjenek a cseh útra, és ne kövessék Csehország példáját, amely megszegve az Európai Unió irányelvét, megszüntette a nővérek és szülészasszisztensek élethosszig tartó tanulásának programját. A cseh szakember megjegyezte, hogy

megfelelő fizetés nélkül a jövőben nem lesz érdeklődés a nővéri pálya iránt.

„Az illetékeseknek illene tudatosítaniuk, hogy amennyiben a visegrádi országokban a nővérek bére nem éri el a legkevesebb 2000 eurót (600 ezer forint), nem fogják ezt a szakmát választani a fiatalok” – szögezte le Tomáš Válek.

Lazorová tájékoztatása szerint Szlovákiában a nővérek bruttó átlagkeresete 1020 euró körül mozog, de kiegészítette azzal, hogy ebbe a bérbe már a túlórákat is beleszámolják.